Furcsa nevű madarak népesítették be az Alföld rejtett rétjét: íme, amit a éles karmaikkal rendelkező ragadozókról tudni érdemes + Kép - Pénzcentrum
November közepén, a szokásos időpontnál néhány héttel később, bukkantak fel az első telelő gatyás ölyvek a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területén. Ez a különleges ragadozómadár az Eurázsia és Észak-Amerika északi tájain, főként tundrákon és erdős tundrákon fészkel. Magyarországon rendszeresen megfordul telelő időszakában, leginkább az Alföldön. A telelő populáció létszáma évről évre változik, a helyi táplálékellátottság függvényében.
A gatyás ölyv az egerészölyvnél kissé nagyobb és hosszabb szárnyú. Neve a madár jellegzetes tollazatára utal: csüdje teljesen tollas, farktollain pedig fehér alapon fekete végszalag húzódik. Fészket költőhelyén mind a talajon, mind fákon készít; fészekalja 2-5 tojásból áll, melyekből 28-31 nap múlva kelnek ki a fiókák, amelyek 40-42 nap alatt válnak röpképessé - írta közleményében a kmnp.hu.
A táplálékát elsősorban rágcsálók, mint például lemmingek és hazánkban leginkább mezei pocok képezik, bár néha kisebb madarakat is zsákmányol. Vadászat közben szinte lebeg a föld felett, kiemelkedő helyekről vagy akár a talajon ülve figyeli a környezetét, várva a megfelelő pillanatra. A Kis-Sárrét vidékén a telelő példányok száma az utóbbi években 10-15 között változott, főként Mezőgyán és Vésztő környékén, így ez a madárfaj nem számít mindennapos látványosságnak.
Idén a mezei pocok és a güzüegér populációja az átlagosnál bőségesebb, ami a Kis-Sárrét területén megnöveli a gatyás ölyv megfigyelésének esélyeit. Ez a madár gyakran együtt mozog az egerészölyvekkel, így a találkozás nemcsak a gatyás ölyv, hanem a ragadozómadarak téli életmódjának izgalmas bepillantását is kínálja.
A Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi szakértői kiemelik, hogy a telelő gatyás ölyvek feltűnése a helyi rágcsáló-populációk egészségi állapotának pozitív jelzője. Ezen kívül a Kis-Sárrét madárfaunája télen igazi különlegességet kínál a természetkedvelők számára.
