Varsában érte a végzet egy vidrát Szajol közelében, és sokan örömmel üdvözlik a hírt.

Egy helyi horgászegyesület nemrégiben fontos problémára hívta fel a figyelmet: halőreik egy vidra tetemére bukkantak a Szajoli Holt-Tisza egyik szegletében. Ám ami még meglepőbb, hogy a bejelentés hallatán sokan inkább örömüket fejezték ki. Mi lehet ennek az oka?
A horgászok bejelentése alapján egy vidra holttestét találták meg a halőrök nemrég a Szajoli Holt-Tisza egyik tóegységében. A hírt egy helyi horgászegyesület osztotta meg pénteken, közösségi oldalán. Mint írták, a tetemet egy törpeharcsavarsában találták meg. Hozzátették: ezért nem engedélyezhető a törpeharcsavarsák általános használata.
Varsában talált végső nyughelyére egy vidra, a Szajoli Holt-Tisza egyik csendes tavának tükrében.
A bejegyzéshez ezután számos hozzászólás érkezett, de nem éppen olyanok, mint amilyeneket egyesek várnának.
"Nem érdemes bánkódni miatta, bőven van belőle" - fogalmazott az egyik kommentelő. "Még akár három is elfért volna" - tette hozzá egy másik. "Csak egy apróbb veszteség" - jegyezte meg egy harmadik. És sokan mások is hasonló véleményen voltak. A hozzászólók többsége nyilvánvalóan azt érezte, hogy a vidra eltűnése a holtágnál inkább örömteli eseménynek számít.
Amiért pedig így gondolkodnak, azt egy kommentelő frappánsan megfogalmazta: "Olyan gyorsan szaporodtak el, mint a nádi farkas. Óriási károkat okoznak mindenütt."
Nem csak a Jászkunságban panaszkodtak a horgászok a vidrára
A vidrák és a horgászok közötti feszültség nem új jelenség. A Beol.hu már évek óta foglalkozik ezzel a problémával. Az akkori beszámolójuk egy hasonló eset köré épült, amely Szajol környékén zajlott: a horgászok akkor is arra panaszkodtak, hogy a Hármas-Körös békésszentandrási holtágában megugrott a vidrák száma. Az állatok szinte mindent felfalnak, és emiatt a horgászat lehetősége is jelentősen csökkent – állították a horgászok.
A vidra táplálkozása rendkívül érdekes és változatos. Ezek a játékos emlősök főként vízi élőhelyeken találhatók, és étrendjük döntően halakból, rákokból és más vízi gerinctelenekből áll. Azonban a vidrák nem riadnak vissza a szárazföldi táplálékforrásoktól sem; ehető zsákmányuk között szerepelnek kisebb emlősök, madarak és akár tojások is. A vidrák kitűnő úszók, és ügyességükkel könnyedén csapdába ejtik a halakat. Étkezési szokásaik során gyakran játszanak a zsákmányukkal, mielőtt elfogyasztanák. A vidrák nemcsak a táplálkozás során, hanem a szaporodásuk idején is szoros köteléket alkotnak egymással, hiszen gyakran együtt vadásznak, és megosztják egymással a megszerzett élelmet. Összességében a vidra táplálkozása nem csupán az élelem megszerzéséről szól, hanem egyben a közösségi életük fontos aspektusa is, amely gazdagítja a vízi ökoszisztéma dinamikáját.
Tény: a vidra hallal táplálkozik, egy kifejlett példány naponta nagyjából egy kilogramm halat eszik meg. Mint ahogy az is - írja az Agrárszektor nevű szakportál -, hogy esetenként "szórakozásból", jóllakottan is halászik. Utóbbit szintén sérelmezni szokták a horgászok.
A dolog azért is pikáns, mert a vidra veszélyeztetett fajnak számít Európában. A kontinens egyes területein mára kipusztult, másutt jelentősen visszaszorult. Ehhez képest hazánk az európai vidrák egyik utolsó paradicsomának számít, ami érthető, hiszen - írja az Agrárszektor - az állat a halban gazdag folyók, patakok, holtágak, halastavak mentén fordul elő. És eszik, amennyit eszik: természetvédelmi értéke 250 ezer forint.