A ragály, amelyre nincs gyógymód, egy olyan kihívás, amely folyamatosan próbára teszi társadalmunkat. A betegség terjedése, amelyet sokan csak egy kényszerű valóságként élnek meg, mély nyomokat hagy az emberek életében. A megoldások keresése és a megelőzé

A cikk emailben való megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy egyszerűen másolja ki a következő linket, és küldje el: https://demokrata.hu/tudomany/ragaly-amire-nincs-orvossag-1091047/

Egy édesanya megosztotta tapasztalatait, miszerint mindhárom gyermeke átesett a bárányhimlőn. Szándékosan kereste azokat a gyerekeket, akik már átestek a betegségen, hogy gyermekeinek is lehetőségük legyen megfertőződni. Az ő véleménye szerint ez a természetes módja a védelem megszerzésének, ami életre szóló immunitást nyújt, ráadásul szövődmények nélkül. Ha újra születne gyermeke, ugyanígy cselekedne, mert úgy gondolja, hogy az immunrendszer erősítése a legfontosabb, és ezt csak természetes úton, a gyógyszergyárak által kínált oltások nélkül lehet elérni. A hölgy szerint az orvosok, akik az oltások előnyeit hangsúlyozzák, a gyógyszeripar érdekeit szolgálják. Az ilyen nézetek manapság egyre inkább elterjedtek az internetes fórumokon, ahol sokan osztják meg hasonló álláspontjaikat.

Napjainkban egyre több gyermek nő fel csonka családi környezetben, miközben sokan küzdenek a túlsúly problémájával, és a digitális autizmus is egyre több fiatalt érintenek. Mindeközben azonban rohamos ütemben bővül azoknak a szülőknek a száma, akik legfőképpen azzal kapcsolatos aggodalmaikat fejezik ki, hogy gyermeküknek kötelező oltásokat kell kapnia.

"Hiszünk abban, hogy minden szülőnek megvan a joga ahhoz, hogy saját belátása szerint döntsön arról, mi számít a legjobbnak a gyermekei számára. Célunk az, hogy megszüntessük a kötelező védőoltások előírásait, és kölcsönösen támogassuk egymást ebben a harcban" - olvasható egy népszerű oltásellenes Facebook-csoport ismertetőjében, amely több ezer követőt vonz. Bár az indoklásuk nem szerepel a szövegben, a hozzászólásokból világosan kiolvashatjuk, hogy a vakcinák lehetséges súlyos mellékhatásaival és akár halálos kimeneteleivel kapcsolatos aggodalmaik vezetik őket.

Soha nem látott méreteket öltött a jelenség, hogy a vakcinák ellenzőinek tábora Magyarországon évről évre gyarapodik. Mostanra már egy politikai csoport is támogatásukra kelt, radikális üzenetekkel próbálva növelni a követőik számát. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi időszakban gyakran hangoztatta, hogy ha hatalomra jutnának, liberalizálnák a hazai oltási rendszert. Ez azt jelentené, hogy a szülők saját belátásuk szerint dönthetnének arról, mely védőoltásokat választják gyermekeiknek, és melyekről mondanak le.

A sors iróniája, hogy Dúró Dóra sógora, Novák Hunor, gyermekorvosként folyamatosan arra figyelmeztet, hogy az oltások életet mentenek. A szakember hangsúlyozza, hogy bár a védőoltásoknak, mint minden gyógyszernek, lehetnek nem várt mellékhatásai, a hasznuk messze felülmúlja a kockázatokat. Az elmúlt kétszáz év során egyértelművé vált, hogy a fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a vakcinák alkalmazása. A beoltott egyének nemcsak saját egészségüket védik, hanem a közösség védelmét is szolgálják, mivel a széles körben végzett oltások segíthetnek a fertőző kór terjedésének megfékezésében. A fekete himlő esete a legjobb példa erre: ez a rendkívül gyorsan terjedő betegség, miután a világ első védőoltását kifejlesztették, eltűnt a Föld színéről, az utolsó dokumentált eset 1977-ből származik, Szomáliából. Vannak azonban olyan kórokozók, melyek továbbra is pusztítanak, különösen a világ különböző részein, ahol az oltási rendszer hiányosságai miatt nem sikerült őket megfékezni. Mindez azonban nem mindenkit rémíti meg.

Az Európai Unióban a vakcinációs szabályozás nem egységes, mivel minden tagállam saját hatáskörében dönt arról, hogy melyik oltást kötelezővé teszi, és melyiket ajánlja. Jelenleg 17 országban egyetlen vakcina sem kötelező, csak ajánlott oltások érhetők el. Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hogy ezekben az országokban nem terjednek járványos kórokozók, holott a lakosság jelentős része nincs beoltva? A válasz meglehetősen egyszerű: ezekben a régiókban nincsenek jelen olyan vírusok, amelyek képesek lennének pandémiai helyzetet előidézni.

Azonban nincs garancia arra, hogy a problémák soha nem bukkannak fel. Sőt, a bevándorlás komoly kockázati tényezőt jelenthet. Németországban 2014-ben újra felütötte a fejét a kanyaró, miután migránsok hozták be a vírust az ország területére. Kevesebb mint egy év alatt közel 1400 ember betegedett meg, és a fertőzöttek majdnem 90 százaléka nem volt beoltva. Tragikus módon egy kisgyermek is életét vesztette a betegség következtében, ami arra ösztönözte a helyi kormányt, hogy ismét kötelezővé tegye a vörös himlő elleni védőoltást. Ez a példa remekül illusztrálja, miért elengedhetetlen, hogy akkor is beoltassuk magunkat, amikor épp nincs közvetlen járványveszély. A szakértők hangsúlyozzák: a megelőzés mindig jobb megoldás, mint a későbbi kezelés.

A kommunizmus öröksége és napjaink tomboló individualizmusának következménye, hogy társadalmunk egy jelentős hányada mereven elutasítja a jó értelemben vett tekintélyelvűséget: sokan az egészségügyi szakemberek hozzáértését és a tudományos kísérletek eredményeit is megkérdőjelezik - noha nemhogy orvosi, de még biológiai ismereteik sem jogosítanák fel rá őket. Mindez még nem is lenne gond, ha ez, ahogy ők állítják, magánügy volna. Ám ha valaki potenciális vírusgazda, az közügy. Beszédes adat, hogy a németeknél a társadalom átoltottsága mindössze 5-15 százalékkal alacsonyabb, mint hazánkban, holott náluk egy kivétellel minden oltás csupán ajánlott. Az orvosokba vetett nagyfokú bizalom következtében még ha társadalmuk WHO által javasolt 95 százalékos átoltottsága nincs is meg, a többségben fel sem merül kérdésként, hogy beadassa-e a javasolt vakcinákat vagy se. Itthon azonban félő, hogy az oltásrend demokratizálása rövid időn belül jelentős aluloltottságot eredményezne. Ezt a sejtést pedig csak megerősíti, hogy egészségtudatosságunk messze elmarad a nyugati emberekétől: a szűrővizsgálatokon való részvételt is sokan elhanyagolják.

A liberálisok körében már megszokott, hogy a szabadság védelmében fellépőket totalitáriusnak bélyegzik, ha azokat az egész társadalom jólétének érdekében hozott korlátozásokra figyelmeztetik. Sajnos a védőoltásokkal kapcsolatos tévhitek nem csupán a liberális nézetek között terjednek. Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy az MMR-vakcinák autizmust okoznak. Az "oltásáldozatok" nevű Facebook-csoportban számos szülő oszt meg olyan bejegyzéseket, amelyekben azt állítják, hogy gyermekük egy oltás következményeként lett spektrumzavarral élő. Ezen a területen külön kifejezést is alkottak: az "autistává oltott" kifejezéssel illetik azokat, akikről azt vélik, hogy a beadatott vakcina mellékhatásaként tapasztalják idegi fejlődési rendellenességüket.

Az autizmus kialakulásának háttere még mindig sok rejtélyt tartogat számunkra. Egy dolog azonban biztos: nem hirtelen alakul ki, hanem fokozatosan, gyakran észrevétlenül bontakozik ki. A hétköznapi emberek gyakran nincsenek tisztában az alapvető biológiai fogalmakkal, mint például a vírusok és baktériumok közötti különbségekkel, mégis könnyedén diagnosztizálnak, orvosi tanácsokat adnak, és saját magukat, vagy szeretteiket próbálják kezelni az interneten fellelhető cikkek alapján. Szinte már elkeserítő, mennyi tudatlanság és hozzá nem értés bujkál a szülők fejében, és ezt milyen magabiztossággal párosítják: van, aki sült krumplival kezdi a hozzátáplálást, másik szülő köhögés ellen nyalókát ad a gyermekének, vagy éppen savlekötőt követel, miközben a csemetét csokoládéval és szénsavas almalével tömi - osztotta meg véleményét lapunkkal egy gyermekorvos, aki kérte, hogy neve ne kerüljön nyilvánosságra.

Ilyen szürreális, de az oltásokkal kapcsolatos történeteket Novák Hunor is meg szokott osztani a közösségi médiában. Egyik alkalommal például egy olyan esetet tárt a nyilvánosság elé, amelynek során azt állították, hogy a méhnyakrákért legnagyobb részben felelős humán papillómavírust, vagyis a HPV-t, ami ellen szülői kérésre ma már olthatnak gyerekkorban, virtuális kapcsolat révén is el lehet kapni. Mint kiderült, az ezt terjesztő férfi, aki egyébként hazánk legfőbb oltásellenes csoportjának vezetője, egy szakmai tanulmányt olvasott, ahol azt írták, a betegség továbbadásának egyik lehetséges módja a "digital contact", ami viszont orvosi értelemben nem "virtuális kapcsolatot" jelent, hanem azt, amikor valaki érintés útján ad át kórokozót a másiknak. A poszt alatt gyorsan terjedtek a pánikszerű-hiszékeny hozzászólások - a felelősségre vonás pedig elmaradt, már csak azért is, mert nincs olyan büntetőjogi kategória, ami az oltásellenes propagandát szankcionálná... A fotelepidemiológusok kártékony ténykedése ellen jelenleg egy hatásos eszköz van: a tudományos alapokon nyugvó ellenpropaganda. Meggyőzni őket arról, hogy ha már az orvosok és vegyészek szakértelmében nem, legalább a jóindulatukban bízzanak, és próbálják elhinni, nem áll szándékukban eltenni láb alól a gyermekeinket.