Orbán Viktorra özönlenek a kérdések a parlamenti "azonnali válaszok órájában" - ÉLŐ közvetítés.

A miniszterelnöknek kemény ellenzéki kérdésre kell válaszolnia a parlamentben, és ilyenkor rendszerint ő sem fogja vissza magát. Kövesse az azonnali kérdések óráját a HVG-n.

Az Országgyűlés legutóbbi ülésén Orbán Viktor újra komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen a képviselők számos éles kérdést fognak neki feltenni. A miniszterelnök nem ismeretlen a nehéz kérdések terén, és gyakran éles válaszokkal reagál az azonnali kérdések órájában. Ezt a programot maga is ironikusan "az azonnali sértések órájaként" emlegeti, utalva a diskurzus olykor nyers hangvételére.

Orbán sűrű napok után jelenik meg a parlamentben, így szinte biztosan szóba kerül a kérdésekben vagy a válaszokban a budapesti Trump-Putyin-csúcs, a Harcosok Klubja-edzőtábor, a Tisza és a kampány, október 23-a, továbbá Orbán kiszivárgott beszéde arról, hogy nem állnak jól, és magyarázata arról, hogy mitől lesz olcsóbb a kenyér.

Arató Gergely (DK) nyitotta meg a vitát, és rávilágított a Szőlő utcai ügy ellentmondásaira, amikor Orbán Viktornak címezte kérdését. Kiemelte, hogy a kormány kommunikációja zavaros, miközben már államellenes összeesküvésekre utal, viszont az érintett gyerekek sorsa mintha a kormányzatot egyáltalán nem érdekelné; a vizsgálóbizottságot is elutasították. Orbán Viktor válaszában kifejtette:

A Szőlő utcai ügyben annyit tudunk, hogy önök álhírbortrányt gerjesztenek, amit csinálnak, az rágalmazás, a hatóságok tegyék a dolgukat, és a rágalmazóknak pedig a bíróság előtt kell felelniük."

Viszonválaszában Arató Gergely felsorolta, hogy az ügyben folyó nyomozások és megjelent tények nem álhírek, hiszen ezek alapján nyomoznak a hatóságok is. Szerinte felelnie kell azoknak, akik kinevezték, támogatták és fedezték, politikailag bujtatták a pedofil elkövetőket. Erre Orbán megismételte: álhírbotrányról van szó, mert kormánytagokat rágalmaztak meg, a kérdező Arató Gergely is.

Komjáthi Imre (MSZP) a legutóbbi parlamenti ülésen a munkabalesetek, különösen az akku- és egyéb gyárakban előforduló incidensek aggasztó növekedésére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy a munkavállalók biztonságát ellenőrző hatósági személyek száma folyamatosan csökken, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A képviselő a miniszterelnökhöz fordulva arra kérdezett rá, hogy hajlandó-e támogatni az MSZP által benyújtott, a munkabiztonság szigorítását célzó javaslatot. Ezen kívül érdeklődött a minimálbér adómentessé tételére vonatkozó másik javaslatuk iránt is. Orbán válaszát azzal indította:

A munkahelyi balesetek témája napjainkban jogi keretek között van kezelve. Az ilyen tragikus események során megsérülteknek mihamarabbi gyógyulást kívánunk. Ha pedig valaki az életét vesztette, mély részvétünket fejezzük ki a családtagoknak és hozzátartozóknak.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika a munkahelyek és családok támogatására összpontosít, és megjegyezte, hogy a munkanélküliség szinte teljesen megszűnt, míg az MSZP kormányzása idején ez a szám 12,5 százalékot tett ki. Emellett kiemelte, hogy a minimálbér nagysága jelenleg a korábbi négyszerese. Ezzel szemben Komjáthi Imre válaszában arra utalt, hogy a kormányzó többség már a szakbizottsági szavazások során elutasította a dolgozókat érintő javaslataikat. Orbán erre reagálva megjegyezte, hogy talán Komjáthi valóban így gondolja, de szerinte a pártja, ha még létezik, nem képviseli a munkavállalók érdekeit.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést intézett a miniszterelnökhöz a devizahitelesek helyzetével kapcsolatban. Rámutatott, hogy április vége óta új körülmények alakultak ki, mivel az uniós bíróság döntése alapján indokolt lenne, hogy az adósok visszakapják a bankoktól a devizahitelek törlesztésének egy részét. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a kilakoltatások leállítása is elengedhetetlen lenne. A képviselő arra kérdezett rá, hogy tervezik-e a kilakoltatási moratórium előrehozatalát a november 15-i határidőről. Orbán Viktor válasza pedig…

Nincs indokunk arra, hogy bármilyen módon módosítsuk ezt, hiszen a kilakoltatási moratórium november 15-től április 15-ig érvényben marad.

Orbán Viktor kifejtette, hogy kormánya milyen lépéseket tett a devizahiteles válság kezelésére, hangsúlyozva, hogy az 500 ezer érintett ügyből már csupán 6 ezer maradt folyamatban. Ezek az ügyek különböző bírósági eljárások, amelyeket hagyni kell, hogy a saját medrükben haladjanak. Z. Kárpát Dániel azonban felhívta a figyelmet arra, hogy több százezer embert már kilakoltattak, és megkérdezte, mi lesz ezekkel az emberekkel, valamint azzal a réteggel, akik az árverezés után is megpróbálták rendezni tartozásaikat. Orbán a válaszában említette, hogy korábban már tárgyaltak az elsétálás jogának lehetőségéről a devizahitelesek esetében, de végül arra jutottak, hogy ennek bevezetése a jelzáloghitelezési rendszer összeomlásához vezetne. Ha azonban a jövőben nem ilyen drámai hatású reformokat terveznek, akkor erről érdemes lehet diskurálni.

Jámbor András (Párbeszéd) azt hiányolta, hogy nincs benne a 2026-os költségvetésben sem a gyermekvédelemben, a szociális szférában dolgozók 10 hónapja megígért béremelésének fedezete. Azt is kérdezte, mi van az 1500 forintos fejadag emelésével a gyermekélelmezés terén. Kitért arra is, hogy a Szőlő utca nem csak álhírbotrány, mert 4 feljelentés érkezett, van még Bicske, Szolnok, Szekszárd, ahol nem működött jól a gyermekvédelmi jelzőrendszer.

Orbán válasza azzal indult, hogy Jámbort álhírterjesztőnek és rágalmazónak minősítette. Ezt követően bejelentette, hogy a szociális és kulturális szektorban a munkavállalók bérét 10-20 százalékkal kívánják növelni. Emellett elismerte, hogy a gyermekvédelem terén a gyerekeknek járó juttatásokat, beleértve az étkezési hozzájárulást is, szükséges lenne emelni.

Jámbor érdeklődött, mikor várható a dolgozók bérének emelése. Orbán válaszában jelezte, hogy a béke elérése a kulcs, de hangsúlyozta, hogy az emelés akkor is megvalósul, ha a háború továbbra is folytatódik. Ha a konfliktus véget ér, még jelentősebb béremelésre lehet számítani. Ezen kívül említette, hogy a korábban bejelentett 17 milliárd forintos keret terhére még a héten bejelentik a gyermekvédelmi szektorban a pluszforrásokat és emeléseket, amelyek magukban foglalják az étkeztetési norma emelését és más, a gyermekeknek járó juttatások növelését is.

Toroczkai László, a Mi Hazánk politikai mozgalom vezetője, a Trump és Putyin közötti találkozó kapcsán megfogalmazta Orbán Viktor felé azt a kérdést, hogy hajlandó-e a miniszterelnök felvetni Kárpátalja jogi státuszát az esemény során. Emlékeztetett arra, hogy a 90-es években népszavazás zajlott az autonómia kérdéséről. Orbán válaszában hangsúlyozta, hogy a már lezajlott találkozó biztosan jelentős, és reméli, hogy az hozzájárul a magyar gazdaságot sújtó háború befejezéséhez. Kiemelte, hogy erre a találkozóra úgy kell tekinteni, mint egy lehetőségre. Kárpátalja ügyét illetően elmondta, hogy minden alkalmat megragad, hogy képviselje ezt a témát, ám Toroczkai úgy reagált, hogy nem hallja a kormányfő szájából ezt a megerősítést.

A nyitóképünkön Orbán Viktor látható a Parlament falai között. Kép forrása: Túry Gergely.