Október 23-án Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy hazánk nem kíván részt venni a háborús konfliktusokban, és nem fogjuk életünket áldozni Ukrajnáért. Helyette elkötelezettek vagyunk Magyarország jövője és jóléte iránt.

Orbán Viktor - aki beszédét a tömeg méretére utalva úgy kezdte, "ez már az űrből is látszik" - azt mondta, a Békemenet talán egész Európa legnagyobb nemzeti hazafias mozgalma, amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját.

- jelentette ki a miniszterelnök.

Úgy folytatta, hogy egyedülálló módon képesek voltak megvédeni családjaikat az egész "brüsszeli kígyófészek" kihívásaival szemben. Elzárták az iskolák kapuit az LMBTQ-aktivisták előtt, hogy megóvják gyermekeiket azoktól az eszméktől és tanításoktól, melyek ellentmondanak a természet és a teremtés rendjének.

Kiemelte, hogy ma Európa számos országában - Portugáliától Németországon át Litvániáig - emberek milliói vágynak egy olyan politikai mozgalomra, amely az ő érdekeiket képviseli. Sokan hajlandóak lennének rengeteget áldozni, hogy migrációmentes környezetben élhessenek, és évek áldozataként tekintenek arra, hogy távol tarthassák gyermekeiktől azokat, akiket "szélsőséges genderaktivistáknak" tartanak, és akiknek a hatását az iskolákból kizárnák.

Mindent hajlandóak lennének feláldozni, csupán azért, hogy újra szabad, keresztény értékeken alapuló és hazafias nemzetük lehessen - fogalmazott.

- közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva ezért a résztvevőknek.

A miniszterelnök a Békemenet kapcsán kijelentette, hogy ma ismét birtokba vették a főváros utcáit, amelyek most ünnepi díszbe öltözve, méltóságteljes menet keretében teltek meg.

"Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal, akárcsak 1956. október 23-án" - fűzte hozzá.

Elmondta, ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók dobognak. Szívek dobognak együtt, magyar szívek, és emlékezünk a pesti srácokra, lányokra, munkásokra, édesanyákra, akik nem vágytak hősökké lenni, "csak védték a sebzett hazát".

Ma bemutatjuk a világnak, hogy Magyarország emlékezetének fénye sosem halványul, és hőseinket mindig szívünkben hordozzuk. Készen állunk arra, hogy új hősöket neveljünk, akik bármikor készen állnak a kihívásokra - jelentette ki.

- fűzte hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: amikor a magyar szív dobban, az egész világ fülét a hangjára irányítja. 1956-ban is érzékelte ezt a rezgést, sőt, nem csupán észlelte, hanem szinte bele is remegett a hatásába.

Az egész világkommunizmus megrendült, mert Budapest példát adott a rab nemzeteknek: reményt adott azoknak, akik elnyomásban éltek. Leoldotta a félelem láncait, amelyek fogva tartották a lelkeket, és megtanította az egész világnak, hogy a szabadság nem ajándék, nem kegy, hanem kivívott jog - mondta Orbán Viktor.

Úgy vélekedett: a magyarok nélkül a kommunizmus sosem dőlt volna le. A magyar forradalom '56 nélkül nem létezett volna a prágai események '68-ban, nem született volna meg a lengyel Szolidaritás, nem lett volna lehetséges a berlini fal leomlása, és 1990-ben a szocialista világrend sem esett volna szét.

Azt is megjegyezte, hogy a világ jelentősen átalakult 1956 óta; 69 év valóban hosszú idő, de egy dolog örökké megmarad, és soha nem is változhat: a tartás.

- nyilatkozta a miniszterelnök.

Kiemelte: '56 az emberi méltóság ünnepe, amely egyetemes üzenetet hordoz. Minden népnek joga van ahhoz, hogy szabadságban, méltósággal és békében élhessen.

Büszkén tekintünk vissza '56-ra, amikor a szabadságért vívott harcunk az egész szabad világot inspirálta. Sajnos, az események során egyedül maradtunk, és úgy éreztük, hogy elhagytak minket, ahogy az sokszor történt, amikor valóban megpróbáltatások elé kerültünk. Orbán Viktor szavait idézve: "1956 a bizonyíték arra, hogy mi, magyarok mindig többet adtunk a világnak, mint amit cserébe kaptunk."

Ki kell emelnünk: 1956 óta senki számára nem titok, hogy létezik egy nép a világon, amelynek szabadságvágya mélyen a lelkébe ivódott – ez a nép mi vagyunk. Akik ezt a tanulságot '56-ban nem ismerték fel, az elmúlt 16 év során bőven lehetőséget kaptak arra, hogy megtanulják.

Felidézte: 69 évvel ezelőtt a magyarok sorsa a végveszély szélén állt, olyan elnyomás árnyéka vetült rájuk, amilyet addig még soha nem tapasztaltak. Akkor - folytatta - az idegen hatalom nem csupán a földünket kívánta birtokba venni, hanem a magyar szív és lélek legmélyebb zugait is meg akarta hódítani. Célja az volt, hogy felszámolja a nemzeti öntudatunkat, eltorzítsa a múltunkat, és a saját torz eszméi mögé kényszerítse a magyarokat, gúnyát adva rájuk, ami idegen a valódi identitásunktól.

Hangsúlyozta: éppen ezért szükséges fegyvert ragadni, és újra meg újra fellázadni, amikor idegenek próbálnak ránk erőltetni egy életformát, amelyet nem választottunk.

Azt jelentette ki, hogy a magyar emberek nem támasztanak túlzott elvárásokat az életben, csupán a szabadságot kívánják megélni.