Az ombudsmani hivatal honlapját frissítették, és ezzel együtt eltüntették a kormányt kritizáló, 12 évnyi értékes dokumentumot. Az információk hirtelen eltűnése sok kérdést vet fel.

Tizenkét évnyi elkötelezett munka és állásfoglalás után, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet által készített fontos dokumentumok tűntek el hirtelen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) hivatalos weboldaláról. A Qubit figyelmet keltő felfedezése nyomán derült ki, hogy ezek a szombatról vasárnapra eltűnt anyagok sok esetben az egyedüli elérhető szakmai forrást jelentették a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs esetekben.

Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő generációk érdekeinek védelmét szolgáló biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is elérhetőek az oldalon.

A hivatal szóvivője, Mikula Andrea, a lapnak technikai problémákra hivatkozva magyarázta el az eseményeket.

"A Hivatal új honlapjára való áttérés során számos technikai műveletet hajtanak végre, amely érinti a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével összefüggő tartalmakat" - nyilatkozta a sajtófőnök. Hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések továbbra is elérhetők a "Jelentések" menüpont alatt. A sajtófőnök azt is hangsúlyozta, hogy a biztoshelyettesek önálló jelentést nem adhatnak ki, csupán elvi állásfoglalásokra van lehetőségük, amelyekre a címzetteknek nem áll fenn válaszadási kötelezettségük.

Az önálló vizsgálatok elvégzésére lehetőségük nyílt, és saját nevük alatt publikálhattak gyakran kormánykritikus jelentéseket, amelyekre az állami intézményeknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásának idején átalakította a rendszert, és megalapította az egyetlen ombudsman által irányított AJBH-t.

A korábbi biztosok autonómiájának csökkenését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek egyfajta kényszermegoldásként létrehozták az "állásfoglalás" intézményét. Ezekhez a dokumentumokhoz nem szükséges a főombudsman aláírása, így mentesültek a cenzúra hatásaitól. Az utóbbi évek során ezek a nyilatkozatok váltak a legfontosabb szakmai anyagokká a nemzetiségi jogok terén, különösen a romák diszkriminációs gyakorlatainak kritikájában. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben kifejezte aggodalmát, mivel úgy vélik, hogy ez a helyzet veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.

A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.