A feszültség aktiválásával életre keltek a próbamozdonyok, és a Budapest-Belgrád-vasútvonalon megkezdődött a várva várt tesztelés. A videón lenyűgöző pillanatokban nyomon követhetjük, ahogy a vonatok elindulnak, jelezve a projekt előrehaladását és a jövőb
Történelmi esemény szemtanúi lehettünk a Budapest-Belgrád-vasútvonal Dunavarsány és Kunszentmiklós közötti szakaszán. Megkezdődtek az első próbamozdonyok útjai a MÁV 150-es vonalán, amely végig robogott Taksony irányába, majd visszatért a kiindulási pontra.
Felkapcsolták a feszültséget a Budapest-Belgrád-vasútvonal magyar szakaszán, és megindultak a próbamozdonyok - számolt be róla a Világgazdaság.
A tesztelésre szánt mozdonyok premier útja
A különleges eseményre október 21-én reggel nyolc órakor került sor, amikor a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza újra életre kelt az átépítést követően. A Dunavarsány és Kunszentmiklós közötti vonalon két Gigant mozdony állt próbaüzemre, a MÁV 150-es vonalának keretein belül. Egész napos tesztelés vette kezdetét, amely során a frissen felújított pálya teljesítményét vizsgálták.
A villanymozdonyos főpróba során készült izgalmas videót az S6YT-V nevű YouTube-csatorna tette közzé. A felvételek megtekintéséhez kattints ide!
Határokon átívelő befektetés
A vasútvonal korszerűsítése a magyar közlekedésfejlesztés egyik legjelentősebb infrastrukturális projektje. A szerb oldalon a fejlesztések már korábban befejeződtek, különösen a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon, ahol a személyvonatok óránként akár kétszáz kilométeres sebességgel is közlekednek. A magyar területen a vasúti pálya Szabadka irányából egészen Kelebiáig újult meg, és ezen a teljes szakaszon egy modern, villamosított, kétvágányú, nagy sebességű vasúti rendszer valósul meg.
Kereskedelmi csomóponttá teszi hazánkat a Budapest-Belgrád-vasútvonal
A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.
A magyar szakasz kivitelezését a MÁV Zrt. vezeti, és a munkálatok során több mint 150 kilométernyi új vasúti pálya, 225 ezer köbméter betonalap, valamint több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlop kerül kialakításra. A vasútfejlesztés most már a befejezéshez közelít: a próbameneteket követően a műszaki átadás várható, majd ezt követi a forgalomba helyezés.
Tavasszal kezdetét veheti a forgalom.
A tervek szerint 2026 tavaszától megkezdődhet a rendszeres személy- és teherszállítás a magyarországi szakaszon. A becslések alapján a tehervonatok menetideje drámaian, a jelenlegi 8-9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között. Ezzel a vasútvonal teljes hossza, Budapesttől Belgrádig, 350 kilométeren válik járhatóvá, ezzel lezárva egy évtizedes tervezési és kivitelezési folyamatot.
