Németország zöldenergia-ipara zsákutcába jutott: a megújuló energiaforrások fejlődése és fenntarthatósági kihívások összefonódása új kérdéseket vet fel. A technológiai innovációk és a politikai döntések határvonalán egyensúlyozva a szektor jövője kérdéses
Németország évek óta jelentős összegeket fektet a zöldenergia-átmenet előmozdításába, de a legfrissebb statisztikák szerint az ország továbbra is sebezhető az időjárás változékonyságával szemben. A német energiarendszer már a rövidebb áramszünetek miatt is problémákkal küzd. Az idei első negyedévben a megújuló energiaforrások részesedése az áramfogyasztásban nemhogy növekedett volna, hanem drámaian csökkent, annak ellenére, hogy új szélturbinák százait állították üzembe – írja a Világgazdaság a The Wall Street Journal cikkére hivatkozva.
A német energetikai szövetség (BDEW) friss adatai alapján 2025 első negyedévben a megújuló energiaforrások a teljes áramfogyasztás 47%-át biztosították, ami jelentős csökkenést jelent a tavalyi 56%-os szinthez képest. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, hiszen az ország tavaly összesen 872 új szélturbinát állított üzembe, amelyek összesen 4,3 gigawatt kapacitást képviselnek. Ennek ellenére a termelés 16%-kal visszaesett.
A napenergia felhasználása ugyan hozott némi előrelépést az energiamérlegben, hiszen március hónap különösen napfényesre sikeredett, ám Németország földrajzi jellemzői – a rövid nappalok és az északi fekvés – sajnos nem elegendőek ahhoz, hogy a szélenergia hiányát ellensúlyozzák.
A német nyelv erre a jelenségre külön szót is használ: Dunkelflaute, vagyis "sötét szélcsend". Ez a szó nemcsak meteorológiai, hanem gazdasági jelentőségű is lett:
A berlini politikai elit is kezd rádöbbenni minderre. Az új koalíciós megállapodás - amely Friedrich Merz kancellári programjának alapja lesz - 2030-ig 20 gigawatt gázerőművi kapacitás kiépítését tervezi az alaptermelés biztosítására.
Ugyanakkor a kormány továbbra is elkötelezett a megújulók bővítése mellett. Ez azonban komoly ellentmondást hordoz magában: a szél- és napenergia időszakos jellege miatt a gázerőművek gazdaságtalanul működhetnek, ha csak tartalék szerepet kapnak. Az egyensúlyt várhatóan újabb állami támogatásokkal próbálják majd fenntartani.
A nukleáris energia teljes mértékben kimarad a tervek közül, miközben számos fejlett ország éppen ezt az irányt választja, hogy biztos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelést valósítson meg - állapítja meg a cikk.
