Fedeztek fel egy lenyűgöző világító tengeri csigát | National Geographic A legújabb felfedezés során tudósok egy különleges, világító tengeri csigafajt azonosítottak, amely lenyűgöző biolumineszcens tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a kis élőlény nemcsak

A tengerek mélyének sötétségében számos állat rendelkezik a biolumineszcencia képességével, vagyis világít.

A csupaszcsigák, melyekről általában nem a legjobb vélemények keringenek, különösen a kertészkedők körében, egy egészen más világot rejtenek magukban. A tengerek csodás, házatlan csigái, a csupaszkopoltyús csigák (Nudibranchia) valódi műalkotások a természet keze alatt. Ezek a színpompás lények elképesztő formákkal és mintázatokkal büszkélkedhetnek: testükön csipkés struktúrák, finom nyúlványok és levélformájú függelékek csillognak, mintha egy varázslatos víz alatti kert díszei lennének. A csupaszkopoltyús csigák valóban az óceánok élő ékszerei, amelyek mindenkit elbűvölnek szemet gyönyörködtető szépségükkel.

A Monterey Bay Aquarium Kutatóintézet (MBARI) nemrég egy izgalmas új faj felfedezéséről számolt be. E különleges csiga a Monterey-öböl mélyén, 2600 méteres mélységben bukkant fel, először 2000-ben egy távirányítású merülő jármű segítségével. Azóta eltelt több mint két évtized alatt a kutatók körülbelül 150 alkalommal figyelték meg ezt a rejtélyes lényt, amely lehetővé tette a tudományos leírásának elkészítését. E felfedezés eredményeként a csiga nevet is kapott: Bathydevius caudactylus.

A mélytengerek titokzatos, sötét zónája, ahol a napfény soha nem ér el, a Föld legelképesztőbb élőhelye. E rejtett birodalom lakóiról azonban még mindig alig van tudomásunk. A modern merülőhajók, robotok és távirányított eszközök folyamatos fejlődése révén azonban egyre inkább képesek vagyunk felfedezni ezt a misztikus világot, és lépésről lépésre feltárni titkait.

A hosszú ideig „rejtélyes puhatestű” néven ismert csiga életéről mára már számos információt nyertünk a modern technológiák segítségével. Napjainkban múzeumokban őrzik e különleges példányokat, lehetőséget adva a további kutatásokra és tanulmányozásra.

Azonban, amikor először megpillantották a közel 15 centis állatkát, még arról se volt elképzelésük a szakembereknek, hogy mely csoportba tartozhat. A fejkendőre vagy kapucnira emlékeztető, egészen áttetsző test hátulján ujjszerű függelékek lógnak, és a test belsejében valamiféle belső szerv piroslik.

Az állatka lenyűgöző különlegességei itt még nem érnek véget. A csupaszkopoltyús csigák többsége általában a tengerfenéken található, főként a sekély vizekben, de néhány faj a mélyebb vizek titokzatos világában is otthonra lel, míg mások a vízfelszínen úszkálnak. Ez a különleges faj azonban a mély vizek "szabad szelleme" – eddig hasonló életmódot folytató fajt még nem fedeztünk fel.

Egy alkalommal azt is megfigyelték, amint a csiga leválasztotta testének hátuljáról az egyik ujjszerű, világító függelékét, afféle figyelem elterelőként. Szaporodáshoz leereszkedik a tengerfenékre, ahol izmos talpukkal rögzítik magukat a peterakás idejére.

Eddig Észak-Amerika csendes-óceáni vizeit kutatva, Oregontól Dél-Kaliforniáig terjedő területen, 1000-4000 méteres mélységekben bukkantunk rá. Azonban van egy lehetőség, hogy egy meglehetősen kétes forrásból származó észlelés alapján, ez a faj sokkal szélesebb körben is elterjedt lehet.

Kiderült, hogy a kapucnija nem csupán díszítőelem, hanem az élelemszerzés egyik fontos eszköze is. Míg a legtöbb csupaszkopoltyús csiga a reszelőnyelvével rágcsálja a tengerfenéken található táplálékot, mint például a szivacsokat és a korallokat, ez a különleges faj a kapucnival csíp le garnélákat és más rákféléket. Ez a módszer némileg emlékeztet arra, ahogyan a Vénusz légycsapója csapdába ejti a rovarait.

Ez a stratégia több tengeri élőlény csoportjában is megfigyelhető, de a csigák esetében most először dokumentálták ezt a jelenséget. A kapucni, amely afféle sugárhajtóműként funkcionál, különösen hasznos lehet a gyors menekülés során, mivel képes a benne lévő víz kiürítésére.

A MBARI eddig több mint 250 újonnan felfedezett mélytengeri állatfaj bemutatására nyújtott lehetőséget, amelyek korábban sosem kerültek a tudományos figyelem középpontjába. Ezek a felfedezések nem csupán lenyűgözőek, hanem hangsúlyozzák ennek az ismeretlen és titokzatos tengeri birodalomnak a jelentőségét is.