Felfoghatatlan: az I. kerület elzárta a Halászbástyát a látogatók elől - Spabook

A magyar turizmus szomorú eseményei közé tartozik, hogy január 1-jén az 1. kerületi önkormányzat új vezetése, Böröcz László polgármester irányításával, figyelmen kívül hagyta a lezárással kapcsolatos aggályokat, és megszavazta a Halászbástya alsó részének körülbelül 27 méteres lezárását. A fekete kordonnal történő lezárás meglepő módon rontja a világörökségi látványt és a történelmi épületegyüttest, amely a magyar nemzet közös kincse.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az alsó szinten eddig is már egy étterem terasza működött, amelyre még az előző vezetés adott engedélyt, de a szerződésben az szerepelt, hogy a látogatók számára a kijutást biztosítani kell, illetve, kijutástól függetlenül az épületegyüttes és a város látványa zavartalan volt - eddig.

A Spabook.net szerkesztősége értesült arról, hogy az I. kerület új közgyűlése december 12-én megszavazta a terület lezárására vonatkozó indítványt. A felső kilátóterasz eddig is díjköteles volt, mostantól azonban a lenti szakasz is fizetőssé vált, és a belépőjegyek ára is emelkedett. A jövőben 1500 forintért lehet majd gyönyörködni a Dunában a Mátyás-templom mögötti térről. Az I. kerületi közgyűlés tervei szerint egy hónapig tesztelik ezt az új intézkedést, hogy felmérjék a fizetős alsó szakasz hatékonyságát - számol be róla a Telex.

Böröcz László polgármester megnyugtatóan hangsúlyozta, hogy az I. kerületi lakók eddig is ingyenesen látogathatták a Halászbástya felső részét. (Valószínűleg az alsó rész is hozzáférhető számukra díjmentesen.) Javaslom, hogy a Duna-korzón az I. kerületi lakosok számára bevezetett belépődíj indokolt lenne, hiszen nem ott élnek. Ezen kívül a csepeli Kis-Duna part és a Római part látogatását is tegyük fizetőssé azok számára, akik nem az adott kerületben laknak! - a szerk.

Spabook vélemény: A Halászbástya lezárása és annak módja, valamint a megoldás kivitelezése mögött húzódó neokapitalista profitmaximalizáló mentalitás, párosulva a szűklátókörű megközelítésekkel és a tipikus "jó lesz az úgy" hozzáállással, egyszerűen felháborító és elfogadhatatlan. Az ország valamennyi önkormányzata a közös kulturális örökségünk őrzője és kezelője kell, hogy legyen, nem pedig egy magánvállalkozó, aki saját belátása szerint bánhat vele, figyelmen kívül hagyva a közérdeket és a közösség alapvető igényeit.

A jelenlegi állapot, amely ott uralkodik, méltatlan a magyar turizmus hírnevéhez. A külföldi látogatók számára csalódást kelt, míg a helybéliek, a budapesti járókelők és a romantikus randevúkra vágyók számára lehangoló, sőt, egyenesen megalázó élményt nyújt. Ezek a kifejezések talán erőteljesnek tűnnek, de még így sem képesek teljes mértékben visszaadni annak a durva közönynek a súlyát, amellyel az I. kerület vezetése szembefordult mindazokkal, akik látogatásukkal és vásárlásaikkal jelentős bevételt generálnak.

De miért is kellene mindezt ilyen alacsony áron megvalósítani? Komolyan, egy olyan gazdag helyen, mint ez az ország, nem lenne szabad ekkora negatív következményeket okozni némi aprópénzért? Mekkora bevételnövekedéssel számoltak? 10-20-30 millió évente? Valóban számít ez ott, ahol több százezer forintos autók és milliárdos ingatlanok várakoznak? Ha valóban szükség van erre a bevételre, akkor azt sokkal értékesebb módon kellene előteremteni, és nem egy olyan panoráma-adó bevezetésével, ami csupán a lakosság terheit növeli!

Figyelemre méltó, hogy a világhírű párizsi Notre-Dame ingyenesen látogatható, pedig a hatalmas érdeklődés miatt valóban indokolt lenne a belépődíj bevezetése. Azonban a látogatók számára egy okos megoldást találtak: ingyenes regisztrációval biztosítják a bejutást.

Vagy mondjuk mi a helyzet az ingyenesen biztosított nyilvános illemhelyekkel? Normális helyeken ezek alap dolgok. Az I. kerületi önkormányzat ezt a feladatát mikor óhajtja elvégezni? Besztercebányán sikerül, a Budai Várban nem. Szégyen.

A szerző egy okleveles turisztikai fejlesztési menedzser, aki szenvedélyesen elkötelezett a turizmus világában. Aktívan részt vesz tanácsadói munkában, és eddigi pályafutása során 52 országot fedezett fel. Nemzetközi tapasztalatait felhasználva segíti a magyar turizmus különböző szereplőit, akikkel együttműködik, hogy új perspektívákat és lehetőségeket hozzon a hazai piacon.