Ukrajna határozottan elutasítja a háta mögött létrejött megállapodásokat: friss tudósítások az orosz-ukrán konfliktusról - Pénzcentrum.

Az első egyeztetések már lezajlottak a müncheni biztonsági konferencián az Egyesült Államok és Ukrajna között a háború befejezésével kapcsolatban, de eddig nem tapasztalható jelentős előrelépés. Ukrajna továbbra is elutasítja, hogy elismerje a megszállt területek orosz fennhatóságát, Volodimir Zelenszkij elnök pedig az amerikai támogatás elvesztésétől tart. A Zelenszkij és az amerikai alelnök közötti tárgyalások sem hoztak áttörést a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás ügyében, amely létfontosságú lehet Ukrajna számára az amerikai támogatás fenntartásában. Zelenszkij véleménye szerint Putyin célja a tűzszüneti megállapodással az, hogy időt nyerjen, és így átcsoportosíthassa az orosz erőket. Az ukrán elnök arra buzdította az európai vezetőket, hogy hozzanak létre egy közös európai haderőt.

A frontvonalakon állítólag enyhült a nyomás Pokrovszk városon, viszont a térségben több kisfalut is elfoglaltak az orosz erők. Tegnap dróntámadás érte a csernobili atomerőművet, a sugárzásveszély szerencsére nem nőtt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz ukrán háború szombati fejleményeivel.

Nem lehet Ukrajnáról dönteni Ukrajna nélkül. Nem lehet Európáról dönteni Európa nélkül

- emelte ki. "Ha kizárnak minket a saját jövőnkről folytatott tárgyalásokból, akkor minden elveszik" - tette hozzá. Ugyanakkor világossá tette, hogy az a szándéka, hogy 2025-re béke jöjjön létre. Felhívta az európai államokat, hogy dolgozzanak ki egy egységes és összehangolt külpolitikát, hogy "a háború lezárása legyen az első közös győzelmünk". Kiemelte, hogy "veszélyes" lenne, ha Donald Trump amerikai elnök előbb találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint ő.

Zelenszkij egyértelművé tette, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát nem zárja ki, és nyitott a lehetőségre, hogy az ország a szövetség részévé váljon.

Az ukrán elnök sürgette az európai országokat, hogy saját érdekeik védelmében lépjenek fel, hangsúlyozva, hogy elérkezett az idő az "európai fegyveres erők" megalakítására. Meggyőződése szerint a hároméves, átfogó háború világosan megmutatta, hogy már rendelkezésre állnak a szükséges alapok egy egységes európai hadsereg létrehozásához. Kiállt amellett, hogy ez nem a NATO helyettesítését jelenti, hanem azt kívánja elérni, hogy Európa ugyanolyan mértékben vegyen részt a partnerségben, mint Amerika.

Mostantól új irányt vesznek a dolgok, és Európának alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz. Bízom Európa erejében, és arra buzdítom önöket, hogy saját jövőjük érdekében lépjenek előre.

- mondta az ukrán elnök. "Pár nappal ezelőtt Trump elnök beszámolt nekem a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésről. Egyetlen egyszer sem említette, hogy Amerikának szüksége lenne Európára a tárgyalóasztalnál. Ez szerintem beszédes" - fejtette ki Zelenszkij. "Elmúltak azok az idők, amikor Amerika pusztán azért támogatta Európát, mert így volt szokás" - folytatta az ukrán államfő.

Zelenszkij ismét Oroszországot vádolta meg azzal, hogy pénteken dróncsapást mért a csernobili atomerőművet védő szarkofágra, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Oroszország nem akar békét, és nem készül a párbeszédre. Hozzátette azt is, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Moszkva a nyáron csapatokat küldhet Fehéroroszországba, amit hadgyakorlatnak fognak álcázni, ahogyan 3 évvel ezelőtt is, amikor a háború elkezdődött. Azt mondta, nem tudják, ki ellen irányulhat a fehéroroszországi csapatösszevonás, de Fehéroroszország három NATO-tagállammal is határos, és Minszk az orosz katonai műveletek fontos pillére.

Az ukrán elnök véleménye szerint Vlagyimir Putyin képtelen megbízható biztonsági garanciákat biztosítani. „Ez nem csupán a hazugságainak tulajdonítható, hanem azért is, mert Oroszország jelenlegi helyzete megköveteli a háborús állapot fenntartását ahhoz, hogy megőrizhesse hatalmát” – tette hozzá.

A NATO-tagországoknak jelentős mértékben meg kell emelniük védelmi költségvetésüket a jelenlegi, GDP-arányos 2 százalékról. Mark Rutte, a NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a GDP 3 százalékát meghaladó összegekre lenne szükség a megfelelő védelem biztosításához. Az új célkitűzésekről a NATO vezetői a júniusi hágai csúcstalálkozón fognak dönteni. A kiadások növelésén túl új képességi célokat is meg fognak határozni, melyek irányt mutatnak a plusz források felhasználásának terén.