A magyar háztartások pénzügyi vagyona továbbra is folyamatosan gyarapodik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előzetes statisztikái alapján a háztartások pénzügyi vagyona a harmadik negyedévben is tovább emelkedett. A lakosság pénzügyi eszközeinek összértéke szeptember végére elérte a lenyűgöző 106,19 ezer milliárd forintot, ide nem számítva az ingatlanokat és ingóságokat. Érdekes azonban, hogy a nyári és kora őszi időszak pénzügyi szempontból kihívásokkal teli lehetett, mivel a háztartások mindössze 716,4 milliárd forintot tudtak félretenni. Ez az összeg csupán a második negyedév megtakarításainak alig negyedét jelenti.
Ebben két tényező is szerepet játszhatott Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint. Az egyik az lehetett, hogy többet költöttek a családok fogyasztásra (jelentős részt külföldön), a nyaralás és az iskolakezdés közepette kevesebbet tudtak félretenni. A másik az, hogy fellendült az ingatlanpiac, és sokan a megtakarításukat inkább lakásokba fektették be, minthogy valamilyen pénzügyi eszközt, például állampapírt, befektetési alapot vettek volna.
A háztartások készpénzállománya az egekben jár, 6891,1 milliárd forintos történelmi csúcson tetőzött szeptember végén, ebből csak egy szerény rész, 434,6 milliárd forintnyi volt a valuta. A bankbetétek állománya - Magyarországon és külföldön - 15 215,6 milliárd forint volt, ebből a hazai bankoknál lévő forintbetét 10 654 milliárd, a devizabetét 2273,5 milliárd forintot tett ki. Miközben a hazai bankoknál lévő devizabetét-állomány lassan csökken, rekord szintre, 2 ezer milliárd forint fölé emelkedett a külföldi bankokban lévő betétek mennyisége.
A magyar háztartások külföldi pénzügyi eszközökben elért állománya új rekordot döntött. Jelenleg a külföldi kötvényekből már meghaladta a 800 milliárd forintot, míg a külföldi befektetési alapok értéke elérte a 2040 milliárd forintot a magyar kisbefektetők portfóliójában. A harmadik negyedév végén a magyarok 5045,8 milliárd forintot tartottak külföldi vállalatokban. Összességében ez azt jelenti, hogy a magyarok már 12 602 milliárd forintot fektettek be különböző devizákba vagy külföldi értékpapírokba és részesedésekbe.
A magyar lakosság befektetési szokásai között egyre nagyobb szerepet kapnak a devizás megtakarítások, amelyek nem csupán a befektetési alapokban és kötvényekben, hanem devizás magyar állampapírokban is megjelennek. Jelenleg a magyarok több mint 623 milliárd forintnyi összeget tartanak ilyen formában. A bankok devizakötvényeiben a lakosság összesen 307 milliárd forintot fektetett be. Továbbá, az eurós és a nemrégiben egyre népszerűbb dolláros életbiztosítások is figyelemre méltó növekedést mutatnak. A külföldi valutákon alapuló befektetések összértéke már közelíti a 14 ezer milliárd forintot, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik, amennyiben a bankok a devizakonverziós illeték és a tranzakciós illeték emelésével a lakosságra terhelik a költségeket.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (például kötvény, kincstárjegy) 15 124 milliárd forintjuk volt a magyaroknak a harmadik negyedév végén, ennek a legnagyobb része, 13 664,4 milliárd forint magyar állampapírban kamatozott. A harmadik negyedévben is népszerű maradt az állampapír, csaknem 490 milliárd forintnyi új lakossági megtakarítást vonzott.
A befektetési alapok iránti kereslet továbbra is jelentős, hiszen a magyar családok összesen 12 632,2 milliárd forintot helyeztek el ezekben az alapokban. Ebből a sumából a túlnyomó többség magyar befektetési alapokban található, azonban a külföldi alapok állománya is már 2000 milliárd forintot meghaladja. A tőzsdei részvényekben a háztartások megtakarítása több mint 2600 milliárd forintot tesz ki, míg a nem tőzsdei részvényekben a megtakarítások értéke meghaladja a 6500 milliárd forintot. Ezen kívül az egyéb céges részesedések értéke 30,8 ezer milliárd forintra rúg. Ez azt jelenti, hogy a háztartások pénzügyi vagyonának több mint egyharmada a cégtulajdonosok birtokában van.
A biztosítástechnikai tartalékok 6336 milliárd forintos történelmi csúcsra jutottak szeptember végéig, de a harmadik negyedévi növekedés nagyobbik része, csaknem 100 milliárd forint a kedvező hozamok eredménye volt, a frissen befolyt díjak alig érték el a 2023-as szintet. Az életbiztosítási tartalékok 2770 milliárd forintos történelmi rekordhoz közelítenek, a nyugdíjpénztári megtakarítások 2825 milliárd forintnál járnak, ebből 330 milliárd forint a még mindig kitartó 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számláján volt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban az időszak végén elért 2495 milliárd forintos összeg történelmi csúcsot jelent. Jövőre a tagok akár teljes mértékben hozzáférhetnek ehhez az összeghez, amennyiben lakáscélú felhasználásra kívánják fordítani. Az év hátralévő részében azonban tovább növekedhet ez a tőke, hiszen a hozamok kedvező alakulása várható. Fontos megjegyezni, hogy a lakáscélra felhasználható egyenleg kizárólag a 2024. szeptember végén meglévő nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozik.
A háztartások pénzügyi kötelezettségei a harmadik negyedévben jelentős növekedést mutattak. A lakosság összesen 344 milliárd forintnyi többlethitelt vett fel a törlesztésekhez képest, ami miatt a kötelezettségek összértéke 15 833 milliárd forintra emelkedett, ezzel új rekordot állítva fel. A hitelek állománya önállóan közelítette meg a 13,5 ezer milliárd forintot. A nettó pénzügyi vagyon, amely a pénzügyi eszközök és kötelezettségek különbsége, 90 355 milliárd forintra rúgott, szintén történelmi csúcsot jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a szám nem tükrözi minden háztartás vagyoni helyzetének javulását. Az MNB korábbi felmérései szerint a pénzügyi vagyon körülbelül kétharmada a legvagyonosabb 10 százalék birtokában van, míg a lakosság szegényebb 70 százaléka csupán a pénzügyi vagyon egyhatodával rendelkezik.
