Tóka: A közvélemény-kutatók világa is egyre inkább a sajátos Menczer-érzékenység jegyében alakul.
Őszre figyelemre méltó eltérések mutatkoztak a Tisza adataiban, és úgy tűnik, van egyfajta koordinálatlanság a kormányhoz közeli intézetek kommunikációjában. Olyan érzése van az embernek, mintha a bal kéz nem tudná, mit csinál a jobb - mondta Tóka Gábor. A politológus a Reggeli személy című műsorban kifejtette, hogy bár ez aggasztó, benne fel sem merül, hogy bármelyik magyar szereplő hamisítaná a méréseket. Szerinte a különbségek inkább módszertani eltérésekből származnak, és abból, hogy a legtöbb cég nem piaci, hanem bizalmi alapon működik.
Az utóbbi hetekben egyre inkább kiéleződött a diskurzus a közvélemény-kutatók és politikai elemzők között, ami korábban nem volt jellemző. Az eddigi gyakorlat szerint ritkán vádolták meg egymást azzal, hogy eredményeik megbízhatatlan módszertanokra épülnek. Tóka Gábor politológus, a Vox Populi blog szerzője a Reggeli személy című műsorban kifejtette, hogy ez a jelenség a közvélemény-kutatások világának egyfajta romlását tükrözi. Különösen Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője megnyilvánulásai, valamint a köztük és Török Gábor politikai elemző között zajló viták váltották ki ezt a feszültséget.
A vitát a Nézőpont Intézet legújabb kutatásának módszertani részlete és annak magyarázata indította el. Az intézet által közzétett eredmények drámaian eltérnek más kutatóintézetek adataitól: míg a Nézőpont a Fidesznek 61 százalékos parlamenti mandátum-eloszlást mért, más forrásokban a Tisza párt szerepel élen. Török azt emelte ki, hogy a Nézőpont nem tette világossá, milyen módszertan alapján határozta meg a bizonytalan szavazók pártpreferenciáit, akik nem tudják vagy nem kívánják megmondani, melyik politikai alakulatra szavaznának.
Tóka véleménye szerint az egész összecsapásnak nem sok súlya van, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kutatók számára számos technika létezik, amellyel a bizonytalanok preferenciáiról információt nyerhetnek.
A politológus véleménye szerint lényegesebb kérdés, hogy mennyire bízunk a kutatások eredményeiben.
Felületesen nézve úgy tűnhet, hogy most egyre inkább széttartanak a kutatási eredmények, valójában azonban legalább az elmúlt tíz évben teljesen rendszeres és bevett lett a magyar felmérések világában, hogy 15-20 százalékos különbségek vannak abban, mennyivel vezet a Fidesz az aktuális fő ellenzéki erővel szemben - mondta Tóka.
Ez a helyzet most azért tűnhet friss és szokatlan fejleménynek, mert a Tisza új szereplőként lépett a színre, és az is különös, hogy egyetlen erő a látótávolságon belülre került, sőt, még a kormánypártot is beérheti. Érdekes megjegyezni, hogy valójában őszre már megjelentek a jelentősebb eltérések a Tisza adataiban, és észlelhető némi koordinálatlanság a kormányhoz közeli intézetek kommunikációjában az eredményeket illetően. Olyan érzése van az embernek, mintha a bal kéz nem tudná, mit tesz a jobb.
Annak a megértésében, miért alakult úgy, hogy bevettek ekkora különbségek a mérésekben nem tudunk eltekinteni attól, hogy itt nagyon sok olyan szereplő van, amely nem élne meg normál piaci körülmények között - szögezte le a politológus. Alapvetően vannak a pártállami jellegű és a nem ide tartozó közvélemény-kutatók, vagy beszélhetünk nyugodtan kormánypárti és ellenzéki cégektől. Az adatokat mindkét oldalon szakemberek gyűjtik, a különbség abban van, hogy ez egyik oldalon jóval több a pénz. Ugyanakkor mindkét esetben az történik, hogy bizalmi alapon kiválasztja őket valaki közvélemény-kutatási illetve politikai kommunikációs feladatokra. A kormánypárti cégeknél ilyenkor rendszeres, hogy valamelyik vezető szerepel a képernyőn, aki maga nem is feltétlen vesz részt a kutatásban, így aztán előfordul, hogy butaságokat beszél - utalt vissza Tóka arra, hogy szerinte Mráz félremagyarázta, miért térnek el ennyire a kutatási eredmények és ebből indult a vita. A másik oldalon pedig szegény az eklézsia, ugyanaz köti az üzletet, mint aki a kutatást végzi és aki utána a képernyőkön elmagyarázza, ott sok esetben egyszemélyes garázscégek vannak, ami szintén nem tesz jót.
Tóka megjegyezte, hogy a magyarországi helyzet különösen bonyolult, mivel a legtöbb adat nem piaci alapon keletkezik. Ezért nálunk sokkal nehezebb eligibilis információkat szerezni a közvélemény-kutatásokból, mint a szomszédos országokban, mint Csehország, Szlovákia, Lengyelország vagy Bulgária. A politológus hangsúlyozta, hogy számára fel sem merül, hogy bármelyik elismert magyar kutató manipulálná az eredményeit, vagy kockás papíron ülve találna ki, milyen értékek kerüljenek a nyilvánosság elé.
A dolog lényegében abban rejlik, hogy a szakemberek különféle, tudományosan megalapozott eszközökkel dolgozva eltérő eredményekhez jutnak. Olyan helyeken, ahol intenzíven folytatnak kutatásokat, a tapasztalatok alapján már jól tudják, hogy ha egy bizonyos irányba indulnak el, akkor az adott úton ennek, míg ha egy másik irányt választanak, akkor annak lesznek a következményei. Így tehát a választott módszertan nem csupán a kutatás tárgyától, hanem a célkitűzésektől és a megrendelő igényeitől is függhet.
Miközben a kormánypárti intézeteknek sokan nem bíznak, érdemes megemlíteni, hogy az ő felméréseik is jelentőséggel bírnak. Sőt, előfordult már, hogy ezek a cégek meglepően pontosabb adatokat szolgáltattak, mint a versenytársaik. Néha a megbízhatóbbnak vélt Medián vagy Závecz adatai nem találják el a valódi eredményeket, míg a Publicus – amely az ellenzéki megrendelők számára dolgozik – a legpontosabb méréseket prezentálja.
Teljesen megértem azokat, akik kétkedve tekintenek a közvélemény-kutatók eredményeire, de ez a hozzáállás valójában önmagunk hátráltatását jelenti - hangsúlyozta a politológus. Szerinte kulcsfontosságú, hogy amikor a szavazásra készülünk, legyen egy világos elképzelésünk arról, hogy a választásunk milyen hasznot hozhat számunkra. Az embereknek figyelembe kell venniük, hogyan maximalizálhatják a szavazatuk értékét, hogy a politikai döntések a számukra legkedvezőbb irányba haladjanak. Érdekes, hogy azok is igyekeznek felmérni a közhangulatot, akik tudatosan elkerülik a közvélemény-kutatások tanulmányozását, hiszen valószínű, hogy olyanok véleményére támaszkodnak, akik viszont figyelemmel kísérik ezeket a felméréseket. Így valójában egy újabb torzító réteg kerül a saját információs bázisukra - magyarázta Tóka. Emellett megemlítette, hogy a nyilvánosság részéről az elvárások a mérések pontosságával kapcsolatban gyakran irreálisan magasak. Valójában a közelmúlt amerikai választásai előtt a kutatók nem tévedtek olyan mértékben, ahogyan azt sokan gondolták. Ezen felül a válaszadási hajlandóság általában meglehetősen alacsony, ami szintén torzíthatja az eredményeket.
