Több tízméter magas díszletek között kerül bemutatásra A bolygó hollandija egy különleges ausztriai kőfejtő helyszínen.

Wagner A bolygó hollandi című előadása július 9-től látható a szentmargitbányai kőfejtőben.

Hogyan válik egy elhagyott kőfejtő Európa legnagyobb és leglenyűgözőbb szabadtéri színpadává, egyúttal a világ leghíresebb operáinak látványos díszletévé? Alig néhány kilométerre a bájos Fertő-tótól, az ausztriai Szentmargitbányán idén nyáron Richard Wagner A bolygó hollandi című operáját mutatják be. Minden egyes opera színpadra állítása körülbelül két évet igényel a gondos előkészületek során, hogy a lélegzetelállító környezethez méltó díszleteket és felejthetetlen előadásokat hozzanak létre a nézők számára.

Daniel Serafin, az opera intendánsa megosztotta velünk, hogy a folyamat egy izgalmas kreatív együttműködéssel kezdődik, amikor a csapat összeül, hogy megálmodja a színpad látványvilágát. Ezt követően a díszlet elemeinek legyártása következik, amely hetek, sőt, hónapok precíz munkáját igényli, mielőtt a kőfejtőben végre felépíthetik a látványos darabokat. A következő lépés a próbák időszaka, ahol minden részlet a helyére kerül.

A nagyobb, nehezebb díszletet gépi, a könnyebbeket kézi erővel mozgatják. Például Senta házának a falát kisebb erőfeszítés nélkül egy technikus mozgatja az előadás alatt, ezt Galácsi Attila színpadmester is bemutatta stábunknak. A játszófelület körülbelül 950 négyzetméter, a színpad egyes elemei 19-22 méter magasak. A kőfejtő sziklái a díszlet szerves részét képezik. A legnagyobb kihívást pedig pont ez a hatalmas tér jelenti.

Az időjárás is jelentős kihívást jelent. A díszleteket úgy tervezik, hogy képesek legyenek ellenállni a szél és az eső viszontagságainak. Galácsi Attila kiemelte, hogy a kőfejtő területén számos mérőállomás működik, amelyek folyamatosan figyelik a csapadék mennyiségét és a szél sebességét. Ha ezek az értékek egy bizonyos küszöböt átlépnek, a szervezők úgy döntenek, hogy lezárják vagy felfüggesztik az előadást.

Philipp Krenn rendező elmesélte, hogy nemcsak a kőfejtő szikláit, de még a naplementét is beépítették A bolygó hollandi előadásába.

Elmondta, hogy az időjárás és a természet nagyon is hat rájuk. Például a csicsergő madarak repkedése a színpad felett. Az előadás során össze vannak kötve a természettel, pont mint a bolygó hollandi, hiszen őt is megköti a természet, a tenger, míg Senta a szárazfölddel kapcsolódik.

A próbaidőszak nehézségeiről is beszélt a rendező. Májusban, júniusban többször előfordult napközben, hogy 30 fokig emelkedett a hőmérséklet, ez a kőfejtőben, ahol árnyékot csak a díszlet ad, nagyon megnehezíti a munkát. Igyekeznek sok vizet inni, sapkát venni a fejükre. Mivel az előadás még világosban kezdődik, de már sötétben ér véget, a világítás beállításához sokszor hajnalig dolgoznak. Ekkor már a hideggel küzdenek. Philipp Krenn elmondta, hogy a nyári sapka mellett téli kabát is van az öltözőjében, mert bizony éjjel fel kell vennie.

A monumentális színpadon egyszerre 60-65 tehetséges művész varázsolja el a közönséget, miközben a lélegzetelállító díszletek, mint a tenger hullámzó fodrai, szinte elnyelik az embert. A rendező ígérete szerint olyan lenyűgöző látványban lesz részünk, amikor a hajó felbukkan a víz színéről, a fedélzetén a bátor matrózokkal, hogy azt még sokáig emlegetni fogják.

Az Esterházy alaptívány tulajdonában lévő kőfejtő a római kor óta üzemel. Ma már az UNESCO világörökség része. Innen származik Bécs több ikonikus épületének is a építőanyaga, például a Szent István székesegyházé, amelynek javításához, karbantartásához a mai napig innen szállítják a követ, méghozzá a színház túloldaláról.