Több európai művészcsoport hangot adott elégedetlenségének az uniós mesterséges intelligencia törvény életbe lépésével kapcsolatban. Az új szabályozás ellenállásra késztette a kreatív közösséget, akik aggódnak az AI technológiák művészetre gyakorolt hatás

Bár a hétvégén életbe lép a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó uniós szabályozás, a szerzők helyzete továbbra is aggasztóan törékeny. Ezt hangsúlyozza számos kreatív szakemberből álló európai csoport, akik további intézkedések bevezetését sürgetik.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó európai jogszabály (AI-törvény) életbe lépésekor a művészek érdekeit védő szervezetek szerint még mindig rengeteg kiskapu maradt nyitva, amelyek gátolhatják a kreatív szakemberek boldogulását egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet játszik.

A szervezetek véleménye szerint a mesterséges intelligenciára vonatkozó új törvény, amelyet az első átfogó jogszabályként ünnepelnek, számos kihívással küzd. Bár globális szinten igyekszik kereteket szabni a mesterséges intelligencia használatának, a törvény körüli viták és aggályok hangsúlyozzák, hogy még sok a tisztázatlan kérdés és a megoldásra váró probléma.

Az olyan csoportok, mint az Európai Zeneszerzők és Dalszerzők Szövetsége (ECSA) és a Szerzői és Zeneszerzői Társaságok Európai Csoportosulása (GESAC) szerint a jogszabály nem védi azokat az alkotókat, akiknek a műveit generatív mesterséges intelligencia modellek képzéséhez használják.

Szakértők véleménye szerint a művészek tevékenysége állandó kockázatnak van kitéve, amíg nem kerül kidolgozásra egy világos keretrendszer, amely előírja, hogy a technológiai cégeknek engedélyt kell kérniük és jogdíjat kell fizetniük a művészeti alkotások felhasználása során.

"Tagjaink munkáját nem lehetne felhasználni az átláthatóság, beleegyezés és megfelelő díjazás nélkül. Véleményünk szerint az AI-törvény végrehajtása ezt nem biztosítja" - nyilatkozta Marc du Moulin, az ECSA főtitkára az Euronews Next számára.

Az újonnan bevezetett jogszabály célja, hogy a mesterséges intelligencia rendszerei "biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, mentesek a diszkriminációtól, és környezetbarátok" legyenek - olvasható az Európai Bizottság törvénnyel kapcsolatos tájékoztatójában.

A jogszabály a mesterséges intelligencia területén működő cégeket négy különböző kockázati szint szerint kategorizálja: minimális, korlátozott, magas és elfogadhatatlan. Az elfogadhatatlan kategóriába sorolt rendszereket már jelenleg is tiltanak, például az olyan mesterséges intelligenciákat, amelyek manipulatív módszereket alkalmaznak, vagy amelyek társadalmi diszkriminációt eredményeznek, rangsorolva az egyéneket viselkedésük vagy anyagi helyzetük alapján.

A Bizottság szerint a legtöbb generatív mesterséges intelligencia a minimális kockázati kategóriába tartozik. Az ilyen technológiák tulajdonosaival szemben még mindig vannak bizonyos követelmények, mint például a szerzői jogvédelem alatt álló adatok összefoglalóinak közzététele, amelyeket a vállalatok az AI-k képzéséhez használtak.

Az EU szerzői jogi törvényei szerint a vállalatoknak jogukban áll felhasználni a szerzői joggal védett anyagokat szöveg- és adatbányászathoz, ahogyan azt az AI-képzéséhez is teszik, kivéve, ha a szerző "fenntartja a jogait" - mondta Du Moulin, aki szerint nem világos, hogy a művészek hogyan tudnak nyilatkozni arról, hogy munkájukat megoszták vagy nem a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokkal.

"A szekér vonja a lovat. Talán nem tudod, hogyan mondhatod le, de a munkádat addigra már mások hasznosítják" - felelte. Vagyis a művész nem ad engedélyt, hiszen azt már magától értetődőnek tekintik, és csupán annyit tehet, hogy tiltakozik, ha egyáltalán értesül arról, hogy a művét valamilyen célra felhasználták.

Az Európai Unió által kidolgozott általános célú mesterséges intelligenciát érintő gyakorlati kódex (GPAI) egy önkéntes keretet biztosít a mesterséges intelligencia területén működő vállalatok számára. A kódex arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy elkötelezzék magukat egy átlátható szerzői jogi politikával, vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek segítenek megelőzni a jogsértéseket, és alakítsanak ki egy rendszert a panaszok fogadására és kezelésére.

Az aláírók között eddig olyan nagy technológiai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok voltak, mint az Amazon, a Google, a Microsoft és az OpenAI.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény szerinti további átláthatósági követelmények egyértelművé teszik a művészek számára, hogy ki és mikor használta már fel az anyagukat - tette hozzá du Moulin, aki szerint így nehéz kifizetést követelni olyan munkákért, amelyeket már felhasználtak a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez.

"Még ha a mesterséges intelligenciáról szóló törvénynek van is néhány jó jogi következménye, az csak a jövőre vonatkozik, nem lesz visszamenőleges hatályú" - mondta Du Moulin.

Adriana Moscono, a GESAC vezetője, kifejtette, hogy egyes tagjaik aktívan próbálkoztak azzal, hogy kapcsolatba lépjenek különböző mesterséges intelligencia vállalatokkal. Leveleket és e-maileket küldtek, hogy licencet kérjenek a saját tartalmaik használatához, ám eddig nem tudtak eredményt elérni.

"Választ nem kaptunk" - nyilatkozta Moscono az Euronews Nextnek. "Teljes mértékben elutasították... a szerzői jogok tiszteletben tartásának és az engedély megszerzésének fontosságát. Ezért arra kérek mindenkit, hogy az Európai Bizottság támogassa az engedélyezési folyamatokat."

Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője az Euronews Next számára kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia szolgáltatóinak figyelembe kell venniük a jogtulajdonosok érdekeit, amikor szöveg- és adatbányászati tevékenységet folytatnak. Hozzátette, hogy amennyiben jogsértés történik, azt a felek magánúton rendezhetik. Regnier hangsúlyozta, hogy az AI-törvény "semmilyen módon nem befolyásolja a hatályos uniós szerzői jogi jogszabályokat".

Du Moulin és Moscono arra kérik a Bizottságot, hogy sürgősen tisztázza a törvényben szereplő szerzői jogvédelemmel kapcsolatos szabályokat.

„A gyakorlati útmutatók, sablonok és irányelvek nem adnak számunkra lehetőséget a helyzetünk javítására” – fogalmazott Moscono. „Ezek nem biztosítják a mesterséges intelligenciáról szóló törvény helyes alkalmazásának garanciáját.”

Az érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint a Bizottság lehetőséget biztosíthatna arra, hogy a mesterséges intelligencia területén tevékenykedő vállalatok átfogó vagy közös licencekről folytassanak egyeztetéseket az érintett művészcsoportokkal.

A németországi Zenei Előadóművészi és Mechanikai Többszörözési Jogok Társasága (GEMA) két szerzői jogi pert indított az OpenAI nevű AI-vállalatok, a ChatGPT anyavállalata, valamint a Suno AI, egy AI-zenegyártó alkalmazási gyakorlata ellen.

Du Moulin véleménye szerint az ítélet nem áll közvetlen összefüggésben a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályokkal, azonban mégis jelentős hatással lehet arra, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat milyen mértékben terhelhetik a szerzői jogi előírások.

Du Moulin megállapítása szerint a Bizottság, valamint az Európai Bíróság, amely az EU legfőbb bírósági fóruma, jelezte, hogy fontolóra veszik a 2019-ben bevezetett szerzői jogi jogszabályban található szöveg- és adatbányászati mentesség felülvizsgálatát.

Az újonnan induló mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalkozásoknak 2026-ig biztosítaniuk kell, hogy tevékenységük összhangban áll az AI-törvény követelményeivel. Az Európai Unióban már működő cégek esetében ez a határidő 2027-re tolódik ki, így számukra több idő áll rendelkezésre az előírások teljesítésére.