Ha a bőrén sok véraláfutás látható, az különféle egészségügyi problémák jele lehet. Íme néhány betegség, amelyek hozzájárulhatnak ehhez a jelenséghez:

A kisebb ütések és sérülések gyakran véraláfutásokkal járnak, de mi a helyzet a testünkön váratlanul megjelenő, rejtélyes kék-zöld foltokkal, amelyeknek látszólag nincs magyarázata?

Amikor a véraláfutások indokolatlanul, vagy szokatlanul nagy számban tűnnek fel, az jelzésértékű lehet, és komolyabb problémára utalhat- mondja Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.

A véraláfutás egy olyan bőr alatti vérzés, amely jellemzően fizikai trauma, például egy esés vagy ütés következtében alakul ki. Amikor a vérerek megsérülnek, a vér a környező szövetekbe szivárog, ami aztán a jellegzetes lilás vagy kékes elszíneződést okozza. Enyhébb esetekben ez a bőr felszínén jelentkezik, míg súlyosabb sérülések esetén akár az izomszövet mélyebb rétegeiben is kialakulhat vérömleny, ami fokozott fájdalmat és duzzanatot okozhat.

- Az idő előrehaladtával a vérömleny színe folyamatosan változik, amit a haemoglobin lebomlása során keletkező vegyületek okoznak. Kezdetben kékes-lilás színű, ami zöldessé majd később sárgává válik, és végül eltűnik - magyarázza dr. Halm Gabriella.

Kék-zöld foltok azonban nem csak sérülés következtében jöhetnek létre. Nők esetében például gyakoribbak, de műtéti beavatkozások is okozhatnak bevérzéseket. Idősebb korban szintén sokszor tapasztalhatjuk, hogy már kisebb hatásra is bevérzések keletkeznek a testen.

Ennek az az oka, hogy az életkor előrehaladtával csökken a bőralatti zsírszövet vastagsága, a bőr elvékonyodik, az érfal veszít rugalmasságából és az erek sérülékenyebbé válnak. A véraláfutások a C- és a K-vitamin hiányának jelei is lehetnek, de bizonyos gyógyszerek szedése (pl. véralvadásgátlók) is fokozhatja a hematómák kialakulását. Az enyhe behatásra, könnyen kialakuló, nehezen múló és testszerte megjelenő vérömlenyek azonban olykor súlyos betegségek kísérői is lehetnek.

A véraláfutások elsőre ijesztő látványt nyújthatnak, de a valóságban többnyire ártalmatlanok, hiszen a testünk természetes reakciója áll a háttérben. A Prevention portál információi alapján elmondható, hogy ezek a kék-zöld foltok nem ritkák, azonban ha észrevesszük, hogy gyakrabban jelennek meg rajtunk, és látszólag ok nélkül alakulnak ki, érdemes mélyebben utánajárni a lehetséges okoknak. Ilyen esetekben komolyabb egészségügyi problémák is felsejlenek a háttérben, így fontos, hogy figyeljünk a testünk jeleire.

A vérzékenység olyan állapot, amelyben a vér alvadási folyamata nem működik megfelelően, ami miatt a betegek sérülések esetén hosszabb ideig képesek vérezni. Ez egy egész életre kiterjedő, öröklődő és veleszületett rendellenesség, amely leggyakrabban a VIII. véralvadási faktor (hemofília A) vagy a IX. véralvadási faktor (hemofília B) hiányából vagy elégtelenségéből fakad. Az alacsony faktorszint mögött állhat továbbá az is, hogy a szervezet ellenanyagokat termel, amelyek gátolják a véralvadást; ezt a jelenséget gátlótestes szerzett hemofíliának nevezik, amely autoimmun betegségként is ismert.

A vérzések a bőrt, a vázizomzatot és az ízületeket (térd, csípő, váll, csukló, könyök) egyaránt érinthetik, komoly fájdalmakat okozva a betegeknek. A betegség fokozatosan kialakuló súlyos fokú mozgáskorlátozottsággal jár.

A véralvadáshoz elengedhetetlen fehérjék pótlása és a hemofíliás betegek komplex gondozása a hemofília központok keretein belül valósul meg. Azok a páciensek, akiknél a faktor szintje rendkívül alacsony, otthonukban is hozzáférhetnek faktor készítményekhez. Ezzel a megoldással jelentősen csökkenthető a súlyos vérzések kockázata.

A vérzékenység leggyakoribb típusa általában veleszületett, örökletes genetikai rendellenesség, amely véralvadási zavart okoz. Ennek hátterében a Willebrand faktor hiánya áll, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy a vérlemezkék megfelelően tapadjanak a sérült érfalhoz, és aktiválódjanak a véralvadás folyamatában. E betegség következtében a vérzés megállítása nehézkessé válik, ami különféle egészségügyi problémákhoz vezethet.

A gyakran és könnyen megjelenő véraláfutások mellett érdemes odafigyelni a hosszan tartó fogíny- és orrvérzésekre, valamint az erősebb menstruációs vérzésekre (menorrhagia), mivel ezek a jelek a vérszegénységre is utalhatnak.

A betegség egyik legjellemzőbb tünete az úgynevezett "újravérzés", ami azt jelenti, hogy a foghúzás vagy egyéb műtéti beavatkozás után néhány nappal ismételten vérzés lép fel. Ennek kezelése általában véralvadást támogató gyógyszerekkel történik, míg súlyosabb esetekben intravénásan alkalmazott faktor készítmények szükségesek a probléma megoldásához.

A bőrön megjelenő véraláfutások gyakran figyelmeztethetnek komolyabb egészségügyi problémákra, például rosszindulatú daganatos megbetegedésekre. A leukémia, amely a csontvelőből eredő rákos elváltozás, a kóros fehérvérsejtek gyors szaporodásával és felhalmozódásával jár, ami súlyosan befolyásolja a szervezet normál működését.

Mivel a leukémiás sejtek tömegüknél fogva is megzavarhatják a normális vérképzést (a vérlemezkék és a vörösvérsejtek csontvelői termelődését is), ezért az érintetteknél könnyebben alakulnak ki véraláfutások, zúzódások (petechiák, lilás/sötét bőrfoltok) és vérzések (orrvérzés, ínyvérzést).

Halm doktornő figyelmeztet: „Ha véraláfutások mellett egyéb szokatlan tünetek, mint például éjszakai izzadás, fáradékonyság vagy fájdalmasan megduzzadt nyirokcsomók lépnek fel, mindenképpen érdemes hematológushoz fordulni.”

A véralvadás kulcsfontosságú szereplői, a vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenése komoly egészségügyi problémát jelezhet. Ezt a csökkenést számos tényező okozhatja, mint például genetikai hajlamok, autoimmun betegségek, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, vírusos fertőzések, vagy akár különféle egészségi állapotok, mint a várandósság, alkoholizmus vagy tumorok. Az ilyen helyzetek alapos kivizsgálást és megfelelő kezelést igényelnek, hogy a véralvadás normális működése helyreálljon.

Az első tünetek közt jelentkezhetnek a bőr- és nyálkahártya vérzések, a vöröses, lilás árnyalatú pontszerű bevérzések, illetve az enyhébb sérülések hatására kialakuló nagy kiterjedésű véraláfutások. A betegek kezelését elsősorban a kiváltó ok, illetve az alapbetegség határozza meg, súlyos vérzés esetén vérlemezke-átömlesztés is szükséges lehet.

A hematóma kialakulása általában nem jelent komoly problémát, így nem szükséges pánikba esni miatta. Viszont, ha a duzzanat nehezen múlik el, vagy hetek elteltével sem csökken, illetve ha rendszeresen megjelenik, és más szokatlan tünetek is társulnak hozzá, akkor mindenképpen ajánlott hematológushoz fordulni. Dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa hangsúlyozza, hogy szakértői vizsgálat segíthet tisztázni a háttérben álló okokat.

Bár sokszor igazságtalan, de tény, hogy a hölgyek bőre érzékenyebben reagál a fizikai behatásokra: akár egy kisebb ütés, akár egy erősebb szorítás is maradandó nyomot hagyhat rajtuk. Ennek hátterében genetikai hajlam áll, amely a véraláfutások kialakulására predisponálja őket. Ezzel szemben a férfiak bőre vastagabb, és gazdagabb kollagénben, ami segít megvédeni az ereiket a külső sérülésektől és behatásoktól.

Az ösztrogén jelentős hatással bír a könnyen keletkező zúzódásokra, mivel ez a hormon gátolhatja az érfalak megfelelő fejlődését. Funkciója hasonlít egy értágítóhoz, ami azt jelenti, hogy az ütések következtében több vér áramolhat ki az erekből, mielőtt a véralvadási folyamatok megkezdődnének.