Szívhez szóló kezdeményezések: Magyarországról érkező támogatás a parajdi katasztrófa áldozatai számára

A visegrádi önkormányzat összesen 4 millió forinttal segíti a parajdi rászorulókat. Eőry Dénes polgármester a Mandinernek kifejtette, hogy a város vezetése tisztában van vele, mekkora károkat okozhat a víz egy olyan település életében, amelynek gazdasága a turizmusra épül.

A visegrádi önkormányzat rendkívüli testületi ülésén a képviselők egyhangúlag határoztak arról, hogy a település 2 millió forint támogatást nyújt testvérvárosának, Parajdnak, a természeti katasztrófák által okozott károk enyhítése érdekében - jelentette be Eőry Dénes polgármester a Mandinernek.

- nyilatkozta lapunknak a városvezető, aki azt is megosztotta, hogy a rendkívüli ülésen nem merült fel ellenállás a segítségnyújtással kapcsolatban. Hozzátette, hogy Parajddal évtizedek óta szoros és baráti kapcsolatot ápolnak, és különösen hangsúlyozta az általános iskolák közötti együttműködést.

Eőry Dénes elmondta, hogy Nyágrus László parajdi polgármester kérésére csatlakoztak az Ökumenikus Segélyszervezet országos összefogásához, amelynek keretében a visegrádi polgármester, a városi főépítész, valamint a képviselők felajánlották egyhavi tiszteletdíjukat, így összességében 4 millió forinttal tudnak segíteni. A város hivatalos honlapján rámutatott, az elsődleges feladat azoknak az embereknek a megsegítése, akik a sóbányában dolgoztak és egyik napról a másikra elveszítették munkahelyüket - 130 érintett családról van szó.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott:

A kormányfő leszögezte, Parajd része a magyar nemzettudatnak. Emlékeztetett: Háromszék környékén is súlyos a helyzet, mert egy-két méter magasan áll a víz a kertekben, az ottani magyaroknak is segítségre lesz szükségük.

Eközben viszont néhányan Romániában a magyarokat teszik felelőssé a történtekért: Dan Diaconescu eszement véleménye szerint a parajdi sóbányát 14 éve egy magyar finanszírozású civil szervezet kezelésébe adták, amely akadályozta a román kormány rehabilitációs terveit. Csakhogy már 2007-ben egy tanulmány megjósolta, mi történik, ha Románia nem tesz semmit, ráadásul ezek a szervezetek, ha akartak volna, akkor sem tudtak volna beleszólni a terület kezelésébe.