A bírósági teremben heves összecsapásra került sor Battonya jelenlegi és korábbi polgármestere között.

A tavaly leváltott battonyai polgármester azért ment perre, mert utódja és annak kabinetvezetője megrágalmazta őt, és szerinte ezért is vesztette el a választást. A rágalmazási per után most hamis vád miatt jöhet a viszontper.

Igen kis különbséggel nyert a tavaly júniusi önkormányzati választáson a battonyai polgármesteri posztért a kihívóként harcba szálló független jelölt, Mákos Árpád a szintén független Boros Csaba hivatalban lévő és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Erdős Norbert által is támogatott polgármesterjelölttel szemben. A két politikus szerdán az Orosházi Járásbíróságon csapott össze egy rágalmazási perben, és egy ideig úgy nézett ki, hogy a tárgyaláson tanúként találkozik egymással Simonka György volt dél-békési fideszes parlamenti képviselő és kormánypárti utóda, Erdős Norbert.

Simonkát ugyanis a volt - és mint írtuk, egyébként Erdős által is támogatott - battonyai városvezető, Boros Csaba, míg Erdőst Mákos Árpád jelenlegi battonyai polgármester és kabinetvezetője, egyben vádlott-társa, Galló Ferenc idéztette volna be. Ennek azonban a bíróság nem adott helyt, így csak a magánvádló Boros és jogi képviselője, valamint a Mákos-Galló páros csapott össze. Az utóbbiak annyira biztosak voltak igazukban, hogy jogi képviselő nélkül jelentek meg.

Boros Csaba a rágalmazás miatt indított keresetében magánvádlóként két fő sérelemre hívta fel a figyelmet Mákos Árpád és tanácsadója, Galló Ferenc ellen. Az egyik sérelem a tavaly június elején megrendezett lakossági fórumra vezethető vissza, amely az önkormányzati választások előtti időszakban zajlott. Az eseményről készült videóösszefoglalóban Boros állítása szerint őt személyesen tették felelőssé egy, az Európai Unió által támogatott, összesen 500 millió forintos EFOP-projekt kudarcáért, amelynek Battonya városa volt a gesztora. Boros magánindítványában kifejti, hogy Galló a fórumon azt állította, miszerint Boros a polgármesteri pozíciójával járó kötelezettségeit megszegve 492 millió forint kárt okozott a battonyai önkormányzatnak és a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulásnak.

A volt polgármester másik aggodalma, hogy nevét összekapcsolták a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) és egy battonyai önkormányzati intézmény közötti együttműködéssel. E megállapodás keretében 2021 novembere és 2022 decembere között népkonyhát működtettek a dél-békési településen. Az MPE hírneve azonban nem kedvező a környéken, mivel a Békés Vármegyei Főügyészség bűnszövetség keretein belül elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádolta meg a pünkösdi egyház egykori intézményének vezetőit, akik ellen 17 milliárd forint kárértékű ügyben indult eljárás. Tavaly decemberben a Gyulai Törvényszéken megkezdődött a büntetőper előkészítő ülése is.

A jelenlegi orosházi per során Mákosék határozottan elutasították a rágalmazás vádját, hangsúlyozva, hogy korábbi újságcikkekből idéztek, amelyek ügyében Boros Csaba nem kezdeményezett helyreigazítást. A rágalmazási eljárás tavaly szeptemberben indult egy előkészítő üléssel a battonyai Járásbíróságon, de végül az ügy elfogultságra hivatkozva Orosházára került.

Itt most Boros jogi képviselője amellett érvelt, hogy megítélésük szerint a rágalmazás nemcsak, hogy megvalósult a nagy nyilvánosság előtt, de ez egyben jelentős érdeksérelemmel is járt - mint a volt polgármester magyarázatul hozzáfűzte, az önkormányzati választáson mindössze 22 szavazattal kapott kevesebbet, mint Mákos Árpád, s ebben szerinte szerepe volt a róla terjesztett állításoknak is, amelyek ellen az idő rövidsége miatt már nem tudott védekezni. Boros emellett közölte, hogy sem a pályázati pénz visszafizetése miatt, sem a népkonyhai megállapodás miatt nem érzi magát felelősnek.

A bíróság vitájában, amely néha részletekbe bocsátkozott, többször is hangsúlyozták a magánvádlónak és a vádlottaknak, hogy a figyelmük elsősorban nem az elhangzottak tényszerűségének vizsgálatára irányul. Sokkal inkább azt kívánták tisztázni, hogy a közszereplők között megvalósult-e a rágalmazás törvényben meghatározott feltétele vagy sem. Mákos Árpád és Galló Ferenc vallomásaik során mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a rágalmazási tényállás szempontjából releváns egy korábban benyújtott fideszes egyéni képviselői indítvány, amely kimondja: „nem büntethető rágalmazás miatt, aki (...) a közügyek szabad megvitatása keretében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján cselekszik, feltéve, hogy az általa végzett cselekmény nem a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására irányul.” Véleményük szerint ebben az esetben nem lehetett szó ilyen jellegű cselekményről.

Az Orosházi Járásbíróság a legutóbbi ítéletében egyértelműen kifejezte álláspontját, amelyben hivatkozott egy korábbi alkotmánybírósági határozatra is. Az indoklás során kiemelte a szólásszabadság alapvető jelentőségét, amely elengedhetetlen a közügyek szabad megvitatásához. Ennek fényében, mivel bűncselekmény nem merült fel, felmentette Mákos Árpádot és Galló Ferencet az ellenük emelt vádak alól.

A magánvádló és jogi képviselője három napos gondolkodási időt igényelt, miközben a vádlottak nem éltek fellebbezési jogukkal az ítéletet illetően. Galló Ferenc viszont portálunknak elmondta, hogy ezen körülmények alapján hamis vád miatt eljárást kíván indítani Boros Csaba volt battonyai polgármester ellen.