A Google keresési monopóliumának megszüntetése érdekében több megoldást is érdemes megfontolni. Először is, fontos lenne alternatív keresőmotorok fejlesztésének és népszerűsítésének támogatása, hogy a felhasználók könnyebben találjanak más lehetőségeket.
Az adatok kulcsszerepet játszottak a kormány eredményes trösztellenes eljárásában a Google ellen, ahol a vállalatot azzal vádolták, hogy jogellenesen fenntartja az online keresési monopolhelyzetét. Jelenleg a Google-t arra kényszerítik, hogy tegye nyilvánossá adatbázisát, ami jelentős hatással lehet a technológiai óriás piaci dominanciájának szabályozására, vélik a trösztellenes szakértők. Vajon megoldást jelentene, ha kötelezővé tennék az adatok megosztását?
Pénteken, a washingtoni szövetségi bíróságon, Amit P. Mehta bíró, aki az ügyet felügyeli, a záró érvek meghallgatására került sor. A tárgyalás középpontjában az állt, hogy milyen korrekciós intézkedéseket, vagyis jogorvoslatokat alkalmazzanak a verseny helyreállítása érdekében. A kormány indítványában az szerepelt, hogy a Google-t kötelezzék arra, hogy osztja meg keresőmotorja eredményeit és hirdetési adatait a versenytársaival. Az Igazságügyi Minisztérium ügyvédei többször is hangsúlyozták, hogy ezek az adatok a keresőmotorok számára olyanok, mint az oxigén. Mehta bíró tavaly augusztusban hozott ítéletében részletesen kifejtette, hogyan gyűjt a Google hatalmas mennyiségű adatot a felhasználói keresésekből és a weboldalak indexeléséből, majd ezeket az információkat tárolja és elemzi, hogy dominálja az internetes keresések jövedelmező piacát.
Megemlítette, hogy a Google naponta kilencszer annyi felhasználói keresési adatot gyűjt össze, mint amennyit összes versenytársa együttesen. A gyűjtött adatok mennyiségének növekedésével a Google szoftverének teljesítménye is javul, így a keresőmotor eredményei egyre pontosabbá és relevánsabbá válnak, függetlenül attól, hogy biológiai témákról vagy éppen farmernadrágokról van szó. A keresési teljesítmény fokozódása pedig újabb felhasználókat és hirdetőket vonz, ahogyan azt Mehta bíró is megjegyezte. Ez a folyamat egy olyan önfenntartó lendületet teremt, amely folyamatosan erősíti a Google pozícióját, és akadályozza a versenytársakat. A bíró szavai szerint "a keresési folyamat minden egyes lépésében" a felhasználói adatok kulcsszerepet játszanak, mivel közvetlenül hozzájárulnak a minőség javításához. A per áprilisban indult, és Mehta bíró jelezte, hogy augusztusra szeretne döntést hozni az ügyben.
A Google monopóliumának megszüntetésére irányuló döntés alapvetően megváltoztathatja az internetes versenyt, különösen most, hogy a generatív mesterséges intelligencia új fejezetet nyit a digitális tájban. A techcégek versenyt futnak, hogy elnyerjék a felhasználók bizalmát olyan fejlett csevegőrobotok és eszközök révén, amelyek képesek még a bonyolultabb kérdések megválaszolására is, hatalmas adatbázisok táplálta tudásukkal. Mehta bíró jelezte, hogy a mesterséges intelligencia szerepe is befolyásolhatja a döntését; legutóbbi meghallgatásán hangsúlyozta a technológia gyors ütemű fejlődését, mióta az ügy 2023 őszén a bíróság elé került. A bíró véleménye szerint valószínűtlen, hogy az Apple Safari böngészőjének új alapértelmezett keresőmotorja a már meglévő riválisok, mint a DuckDuckGo vagy a Bing lesz. "Ha valamit választanak, az inkább egy olyan MI-alapú cég lesz, amely nem csupán keresésre képes. Mert talán az emberek már nem is vágynak tíz kék linkre" - fogalmazott, utalva a Google korábbi keresési megoldásaira.
A Google keresési monopóliumának felszámolására irányuló lépések keretében az Igazságügyi Minisztérium és az azt támogató államok egy sor szankciót vetettek fel. Ezek között szerepelnek a Google által alkalmazott, versenyellenes megállapodások egyszerű tilalmától kezdve a piacvezető Chrome böngésző eladásának kényszerítéséig terjedő intézkedések. A kormány által javasolt adatkezelési intézkedések valahol a két véglet között helyezkednek el: egyfelől a Google felhasználói keresési adatainak megosztása és a keresési indexének licencbe adása, amely egy több száz milliárd weboldalt tartalmazó adatbázis, rangsorolva népszerűség, minőség és relevancia alapján. Április végén Mehta bíró megjegyezte, hogy munkáját egy "jogorvoslati spektrum" tükrében kívánja megközelíteni. Az egyik végén a cég felosztására vonatkozó döntés áll, míg a másik végén a böngésző- és okostelefon-gyártókkal kötött illegális megállapodások tilalmára vonatkozó javaslatok helyezkednek el. Középen pedig a "jövőbe tekintő jogorvoslatok" lehetőségei találhatóak, amelyeket a bíró nem részletezett, de világosan jelezte, hogy a megoldások sokfélesége a tárgyalások során fontos szerepet játszik.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az adatmegosztási végzés "koncepcionálisan megfelelő jogorvoslat" lehet, mivel a kizárólagos megállapodások révén a Google jelentős előnyhöz jutott az adatok terén – állítja Douglas Melamed, aki korábban az Igazságügyi Minisztérium antitröszt osztályának magas rangú tisztviselője volt, jelenleg pedig a Stanford Law School vendégkutatója. Az adatmegosztási projekt azonban számos új kérdést vet fel. A bíróság előtt tett tanúvallomásában a Google kihangsúlyozta a felhasználói keresési adatok más cégekhez történő továbbításával kapcsolatos adatvédelmi problémákat. A kormány által előterjesztett adatmegosztási javaslat emellett megköveteli, hogy hozzáférést biztosítsanak azokhoz a szoftverekhez, amelyek az adatokat felhasználják, de amelyek fejlesztéséért a Google mérnökei felelősek. "Ez egyfajta adminisztratív bonyodalomnak tűnik; mennyi adatot, milyen gyakorisággal, és hogyan férhetnek hozzá a Google értékes forrásaihoz?" – vetette fel a kérdést John Yun, a George Mason Egyetem Antonin Scalia Jogi Karának közgazdásza.
A Google a kormány adatmegosztási tervét egy szakításhoz hasonlította, a szellemi tulajdon kényszerű átadásához, amely lehetővé teszi a versenytársak számára, hogy visszafejtsék a technológiáját. "Az adatmegosztásra vonatkozó javaslat olyan messzemenő és rendkívüli", hogy "de facto a keresés elidegenítésének tűnik" - vallotta a bíróságon a múlt hónapban Sundar Pichai, az Alphabet, a Google anyavállalatának vezérigazgatója. A kényszerű eszközmegosztás - mint a monopóliumok elleni megoldás - a múltban vegyes eredményeket hozott. 1956-ban a kormányzattal kötött trösztellenes megállapodás részeként az AT&T beleegyezett abba, hogy licencbe adja szabadalmait, többek között a tranzisztorokra, az elektronikus áramkörök építőelemeire vonatkozóan. Ez megnyitotta az utat egy független félvezetőipar számára a későbbi Szilícium-völgyben.
Az 1996-os távközlési törvény, amelynek célja az volt, hogy a vállalatok hálózati kapacitásának megosztására kötelezésével növelje a helyi telefonszolgáltatások közötti versenyt, nem eredményezett jelentős innovációt. Végül valódi verseny alakult ki, de ez a mobil vezeték nélküli és kábeles szélessávú szolgáltatóktól indult - mondta Jon Nuechterlein, telekommunikációs szakértő és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság volt főtanácsadója. A vezetékes hangszolgáltatások aránya a háztartások közel 100 százalékáról 1996-ban körülbelül 25 százalékra esett vissza ma. "A külső verseny a szabályozási változásoktól függetlenül alakult ki" - mondta Nuechterlein, a George Washington Egyetem Versenyjogi Központjának neves tudósa.
Napjainkban a mesterséges intelligencia a keresési világ izgalmas és még felfedezésre váró területévé vált. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT és az Anthropic Claude chatbotjai, valamint az MI-alapú Perplexity keresőmotor és más hasonló technológiák komoly kihívást jelentenek a Google számára, amely eddig a keresési piac domináns szereplője volt. A Google vezetője, Sundar Pichai, nemrégiben a mesterséges intelligencia által vezérelt keresés "átfogó átalakításáról" beszélt, ami arra utal, hogy a vállalat hatalmas összegeket fektet a fejlesztésekbe. Ugyanakkor Mehta bíró augusztusi döntése rávilágított arra, hogy bár az MI fejlődése rendkívül gyors, az még nem tudta teljesen felváltani a hagyományos keresési módszereket. "A mesterséges intelligencia nem helyettesítette a hagyományos keresés alapvető elemeit" - fogalmazott. "Fontos hangsúlyozni, hogy a generatív MI (még) nem csökkentette jelentősen a felhasználói adatok iránti igényt a minőségi keresési eredmények eléréséhez." Ez a megállapítás arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia és a hagyományos keresési technikák között még mindig erős összefonódás van.
Egyes antitröszt szakértők úgy vélik, hogy Mehta bíró döntése jelentős hatással lehet a keresési technológiákra és a mesterséges intelligenciára egyaránt. Gene Kimmelman, aki korábban az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes osztályát vezette, hangsúlyozta: "A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése miatt elengedhetetlenné válik a hatékony adatmegosztási megoldások kidolgozása." Kiemelte, hogy az MI és a keresési rendszerek szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen mindkettő alapja az adatok megfelelő kezelése és feldolgozása.
Nick Turley, a ChatGPT termékvezetője kifejtette, hogy cége még mindig távol áll attól a céltól, hogy saját keresési technológiájával a lekérdezések 80%-ára hatékonyan válaszoljon. Hangsúlyozta, hogy a Google keresési adataihoz való hozzáférés kulcsfontosságú lenne a ChatGPT fejlesztésének előmozdításához. Turley említette azt is, hogy az OpenAI érdeklődne a Chrome böngésző megvásárlása iránt, amennyiben a Google kénytelen lenne azt eladni. Eközben Mehta megkérdőjelezte, hogy az OpenAI és a Perplexity hasonló cégek valóban a Google versenytársaiként értelmezhetők-e, különös tekintettel arra, hogy az ügy a keresőmotorok közötti versenyre összpontosít. "Úgy tűnik, hogy most egy másik technológiát is bele akarnak vonni a keresőmotor-piacok definíciójába, ami számomra nem tűnik teljesen helyénvalónak" - fejtette ki a bíró Adam Severtnek, a minisztérium ügyvédjének. Severt válaszában hangsúlyozta, hogy míg az ügy első része a múlt eseményeire épített, a jogorvoslatoknak a jövőre kellene összpontosítaniuk.
John Schmidtlein, a Google jogi képviselője a legutóbbi meghallgatáson kifejtette, hogy bár a generatív mesterséges intelligencia jelentős hatással van a keresési eredmények megjelenésére, a Google igyekszik kezelni a versennyel kapcsolatos aggályokat azzal, hogy megszüntette a kizárólagos megállapodásokat a vezeték nélküli szolgáltatókkal és okostelefon-gyártókkal, például a Samsunggal. Ennek eredményeként ezek a gyártók szabadon telepíthetnek alternatív kereső- és mesterséges intelligencia-alkalmazásokat az új készülékekre. Schmidtlein hangsúlyozta, hogy nem lenne korrekt a sikeres mesterséges intelligencia vállalatoktól, mint az OpenAI, elvárni, hogy a Google által két évtizeden át fejlesztett technológiákkal támogassák őket. "Teljesen aránytalan, ha a piacvezetőtől kérnek támogatást, miközben ők maguk a vezetők ezen a területen. Ez a kérdés nem arányos a dolog valódi lényegével" - nyilatkozta.
