Európa őrült fegyverkezési versenybe lépett.

A világot egy sötét fátyol borította be, mintha az egész ország egy hatalmas árnyékba süllyedt volna. Az élet zaja eltűnt, a csend szinte tapinthatóvá vált. Sehol egy fény, sehol egy jel, hogy az internet újraéledne; az emberek kétségbeesetten próbálkoztak, de a kapcsolatok megszakadtak. A liftekben fogva maradt emberek feszülten vártak, reménykedve, hogy a világosabb idők ismét elérik őket.

Amerika visszavonulásával a kontinensnek saját védelme érdekében éberebbé kell válnia, így felmerül egy régóta feszítő kérdés: vajon Anglia és Franciaország összevonja-e nukleáris fegyverzetét, hogy egy integrált védelmi rendszert alakítson ki az immár három éve háborúzó Oroszország elrettentésére, amennyiben az Egyesült Államok csökkenti, vagy esetleg teljesen megvonja támogatását?

Donald Trump, az Egyesült Államok vezetője, a legutóbbi beszédében hangsúlyozta, hogy célja a védelmi kiadások drasztikus, 50%-os csökkentése, különös figyelmet fordítva a nukleáris fegyverekre szánt forrásokra. Tavaly pedig bátorító szavakkal fordult Oroszország felé, arra ösztönözve őket, hogy "cselekedjenek kedvük szerint" azokra a tagállamokra nézve, amelyek véleménye szerint nem költenek eleget a védelemre.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, aki elkötelezetten küzd a függetlenebb és erősebb európai védelemért, már az elején komolyan reagált Donald Trump kijelentéseire. A The Telegraph hasábjain keresztül olyan információt hozott nyilvánosságra, miszerint Franciaország nukleáris fegyverzettel ellátott repülőgépeket küldhet Németországba, ha az Egyesült Államok visszavonja katonai jelenlétét a térségből. Macron ezzel a lépéssel egyértelműen jelezte, hogy Franciaország készen áll a védekezés megerősítésére és a saját biztonsági stratégiájának függetlenebbé tételére.

Egy ilyen nagy volumenű, egyébként régóta tervszinten létező lépés erőteljes jelzésként szolgálna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek

- jelentette ki Macron.

Közben berlini diplomaták felvetették, hogy ez nyomást gyakorolhat a Trumppal tárgyaló Keir Starmer brit miniszterelnökre, hogy bizonyítsa elkötelezettségét egy európai elrettentő erő illetve biztonsági garancia mellett.

Franciaország "európai dimenziója" azt jelenti, hogy ha például Berlint egy nukleáris támadás fenyegetné, azt Párizs is közvetlen veszélyként értékelné - olvasható a Guardian elemzésében.

Habár számos európai állam lendületesen nekilátott a katonai felszerelések beszerzésének és telepítésének, a Blikk által megkérdezett külpolitikai szakértő véleménye szerint ennek hátterében nem a háborús készülődés áll.

A háborús helyzet következtében jelentős áremelkedés tapasztalható a fegyverek és lőszerek terén, amit a korlátozott számú fegyvergyár tovább súlyosbít. Míg a konfliktus előtt egy lőszer ára körülbelül 800 eurót, azaz körülbelül 320 ezer forintot tett ki, ma ennek az összegnek a tízszeresét kell kifizetni érte. Emellett a katonai szolgálatra jelentkezők száma is aggasztóan alacsony - fogalmazott lapunknak Kiszelly Zoltán politológus.

A szakértő egy figyelemre méltó példát hozott fel Németország kapcsán, amely mintegy 100 milliárd eurót (körülbelül 40 ezer milliárd forintot) fektetett be 35 amerikai vadászgép, lőszerek és néhány harckocsi beszerzésébe. Azonban ezek a beszerzések gyorsan elhasználódhatnak, és a szükséges utánpótlás finanszírozása komoly kihívás elé állíthatja az országot.

- Németország és több más európai nemzet is most arra készül fel, ha Donald Trump úgy dönt, nem ad senkinek amerikai atomfegyvereket. Ebben az esetben a franciák és az angolok kiterjesztenék a saját nukleáris védelmüket a szövetségesekre is - vélekedett Kiszelly.

A német kormány egyértelműen a védelem megerősítése felé tendál, és Friedrich Merz, a CDU/CSU pártszövetség nemrégiben megválasztott kancellárjelöltje egy ambiciózus tervet terjesztett elő. Merz javaslata szerint a jelenlegi parlament még a március 24-én esedékes új országgyűlés összeülése előtt szavazhatna meg egy extra 200 milliárd eurós (körülbelül 80 milliárd forintos) védelmi alapot, amely a GDP 5%-ának megfelelő összeget céloz meg. Ez a lépés különösen sürgető, hiszen utána már nem lesz meg a szükséges kétharmados többség a döntéshez. A térség másik fontos szereplője, Lengyelország, szintén gyorsítja fegyverkezési programját, modernizálva hadseregét és jelentősen növelve fegyverbeszerzéseit. Ezen kívül Szlovákiával közösen szándéknyilatkozatot írtak alá a lőszerek közös gyártásáról, valamint a páncélozott járművek, harckocsik és légvédelmi rendszerek beszerzéséről való együttműködésről. E lépések mind azt jelzik, hogy a keleti blokk országai komolyan veszik a védelmi kihívásokat, és aktívan keresik a megoldásokat a biztonságuk érdekében.

Kiszelly megjegyezte, hogy a világrend átalakulása már megkezdődött. A jövőnk formálódik, és most dől el, hogy mely nemzetek dominálnak majd a XXI. században. Az Egyesült Államok igyekszik megőrizni vezető pozícióját, miközben Kína ambíciója, hogy átvegye a stafétát. Véleményem szerint az amerikaiak végül meg fogják tartani a hatalmukat. Ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus várhatóan elhúzódik, hiszen ez a viszály eszközként szolgál arra, hogy Amerika elszigetelje Európát az orosz energiaforrásoktól és a kínai kereskedelmi kapcsolatoktól is.

Idén Magyarország védelmi kiadásai megközelítik a 2000 milliárd forintot, ami a GDP 2,1%-ának felel meg. A kormány célja, hogy 2030-ig, főként az Európai Védelmi Alap forrásainak felhasználásával, jelentős lépéseket tegyen a hadiipari fejlesztések terén. Jelenleg több új gyártókapacitás jött létre, amelyek részben a magyar hadsereg szükségleteit szolgálják ki, de jelentős mértékben bérmunkát is végeznek a nagy európai védelmi ipari vállalatok, mint például a német Rheinmetall és a páneurópai tulajdonú Airbus megbízásából.