Akár az árrésstopot is figyelembe vesszük, az élelmiszerinfláció még mindig közelít a kétszámjegyű értékhez.
Határozottan érzékelhető az állami beavatkozás az élelmiszer-infláció alakulásában - írtuk egy hónappal korábban a saját bevásárlókosarunk alapján rögzített márciusi áralakulás kapcsán. Egyelőre még áprilisban is ez a helyzet, noha a dinamika lassulása érzékelhető. Más szóval, a kereskedők (még nem?) terhelték teljes egészében az árrésstop miatt kieső bevételüket a körön kívüli termékekre. Az élelmiszerek drágulási üteme nálunk áprilisban 8,75 százalékos volt, ami alatta marad a márciusinak. Igaz, ezúttal már teljes hónapnyi árváltozással kellett számolni, szemben a márciussal, amikor a hónap közepétől élt csak az állami beavatkozással egy sor terméknél kötelezően lenyomott árak rendszere.
Nem meglepő, hogy áprilisban valamelyest mérséklődött az élelmiszerinfláció üteme. A márciusi 9,8 százalék után most 8,75 százalékos értéket regisztráltunk a saját bevásárlókosarunk alapján (amely nem tekinthető sem reprezentatívnak, sem tudományos módszeren alapulónak – erről a cikk végén talál információkat az olvasó). Ez arra utal, hogy - legalábbis egyelőre - az állami beavatkozások hatása érezhető, hiszen a méréseink szerint már második hónapja tapasztalható a lassulás. Érdekes kép kezd kialakulni: világosan látható, hogy mely termékcsoportok esetében profitáltak korábban a kereskedők az átlagosnál nagyobb mértékben, ilyen például a tejtermékek. Ez eléggé magyarázza, hogy az elmúlt évhez képest a legnagyobb árcsökkenést mutató három termék közül kettő tejtermék volt. Külön figyelemre méltó, hogy a Központi Statisztikai Hivatal márciusi adataiban a tejtermékek ára még jelentős emelkedést mutatott. Most izgatottan várjuk a KSH áprilisi jelentését, amely május 9-én kerül nyilvánosságra. Továbbá, érdekes megfigyelni, hogy ebben a hónapban a kosárba került termékek közül kilenc élelmiszer ára két számjegyű mértékben nőtt, míg a hat olcsóbbá vált élelmiszer közül csupán négy esetében volt tapasztalható ilyen mértékű árcsökkenés.
Az derék dolog, hogy lassul az élelmiszerek árnövekedési üteme, ám nagy kérdés, hogy meddig fog kitartani, és mennyire lesz jellemző ez a trend a következő hónapokban. Nem csak azért, mert az agrárszakértők azzal "ijesztgetnek", hogy az eddigi időjárás nemigen kedvezett a jó - az árakra pozitívan ható - termésnek, s nem is csak azért, mert a meteorológiai előrejelzések szerint rendkívül forró nyár elé nézünk. De ki tudja, milyen hatása lesz a Trump-féle őrült vámpolitikának (már ha egyáltalán politikának lehet azt nevezni), még ha - Európa vonatkozásában - nem is az élelmiszerek a tárgyai annak. De a forint árfolyama, s persze az üzemanyagárak alakulása attól is nagyban függ. És akkor még nem is említettük azt, hogyan fognak reagálni a kereskedők a rájuk erőltetett, a nyereségüket nagyban befolyásoló állami beavatkozásra, aminek az intenzitása a jelek szerint csak fokozódni fog, már csak azért is, mert a kormány számára létfontosságú, hogy a jövő évi országgyűlési választások előtt valami javulást fel tudjon mutatni az infláció terén. Merthogy egyre szélesebb rétegek panaszkodnak a megélhetés elviselhetetlen költségeire, s részben vélhetően emiatt is mind többen fordulnak el a Fidesztől. Az immár 15 éve kormányzó Orbán Viktor pedig a gyökeresen átalakult erőviszonyok között ezt nem engedheti meg magának. A vereség ugyanis katasztrofális hatással lenne rá és - Magyar Péter szavaival élve -az együtt-bűnözés rendszerére.
A jelenlegi helyzet tükrében a regnáló kormány számára nem kedvező a hivatalos adatokból tavaly június óta észlelhető emelkedő tendencia. Míg a KSH 2024 májusára az élelmiszer-inflációt mindössze 1 százalékra prognosztizálta, addig idén márciusra ez a szám már 7 százalékra nőtt. Az utolsó alkalom, amikor ilyen magas élelmiszer-inflációt regisztráltak Magyarországon, másfél éve, 2023. novemberében történt, amikor a statisztikai hivatal hasonló adatokat közölt.
Ahogy a Hírklikk olvasói már jól tudják, az élelmiszerárak 2021 végi drámai emelkedése óta folyamatosan nyomon követjük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozásait. Érdemes megjegyezni, hogy a kosarunk tartalma technikai okok miatt hónapról hónapra változik, hiszen az adatgyűjtés módszere nem mindig teszi lehetővé az azonos termékek pontos összehasonlítását. A cikk írója által preferált online élelmiszerboltból könnyen visszakereshetők a korábbi vásárlási számlák, így az egy évvel ezelőtti árakat összevethetjük a jelenlegi, például a 2025. áprilisi árakkal. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a múlt hónapban beszerzett termékek nem feltétlenül egyeznek meg a mostanival, így a kosaraink összetétele is eltérhet. Ennek következtében az általunk tapasztalt „inflációk” nem tekinthetők reprezentatívnak, hiszen a saját vásárlási szokásainkat tükrözik, nem pedig az átlagfogyasztóét. Mégis, a számok egyértelműen mutatják, hogy áprilisban mennyivel többet kellett fizetnünk ugyanazokért a termékekért (márka, kiszerelés, típus), mint egy évvel korábban.
