Országos méretű tiltakozási mozgalom bontogatta szárnyait a bírók között.

Az igazságügyi bérreform politikai feltételekhez kötése veszélyezteti a bírói függetlenséget - írják leveleikben.

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és a Res Iudicata Egyesület weboldalán megjelent levelek rávilágítanak az igazságszolgáltatás szervezeti és szakmai függetlenségével, valamint a bírók és bírósági dolgozók helyzetével kapcsolatos aggodalmakra. Ezek a dokumentumok a bírósági dolgozók és bírák véleményét tükrözik, és komoly jelzéseket adnak a jelenlegi helyzetről – számol be a Telex.

Az ügy előzménye, hogy a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács között jött létre.

A felháborodás mértéke tovább nőtt azután, hogy a hvg.hu-hoz eljutott egy belső beszélgetés hangfelvétele, amelyben Szabó Péter, az Országos Bírósági Tanács elnöke kifejtette, hogy a kormányzati megállapodásba való beleszólásuk lehetősége teljesen hiányzott. Hozzátette: ha nem hajlanak a minisztérium kérésére, akkor a várt fizetésemelés elmaradt volna. A bírói függetlenség kérdéséről szólva pedig kijelentette, hogy bár lehetne ezen a téren kifogásokat keresni, a megállapodás elfogadása elengedhetetlen volt.

Számos bíró, bírósági titkár és fogalmazó osztotta meg gondolatait az intézett levelek formájában, amelyeket a szakmai közösségükhöz eljuttattak.

A nagy érdeklődésre tekintettel a MABIE elhatározta, hogy teret enged annak, hogy a bírósági dolgozók véleménye a széles nyilvánosság számára is megismerhető legyen.

A levelek középpontjában az a közös aggodalom áll, hogy a bírósági munkatársak és bírák nem csupán az igazságszolgáltatás szakmai és szervezeti függetlenségét védik, hanem a hosszú távú stabilitás és a tisztességes működés fenntartását is kiemelten fontosnak tartják.

A tiltakozók között találhatóak prominens bírók, bírósági titkárok, valamint a különféle törvényszékek és ítélőtáblák munkatársai, akik közösen szorgalmazzák az igazságügyi reformok alaposabb megvitatását. Céljuk, hogy a bírák és az igazságszolgáltatás területén dolgozó szakemberek érdekeit hatékonyan képviseljék és védjék.

"A bírákat megillető javadalmazás biztosítása az állam alapvető kötelezettsége és nem jószándékának jele. A bírók csak a jogszabályoknak vannak alárendelve, függetlenségüket az állam sem veszélyeztetheti. Azzal sem, hogy javadalmazásukat bármilyen cselekedetükhöz köti, és azzal sem, hogy illetményük reálértékének megtartását évről évre nem garantálja automatikusan"

- fogalmazta meg levelében Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája.

"A hatalmi ágak szétválasztása alapérték. A törvényhozásnak, végrehajtó hatalomnak, és igazságszolgáltatásnak a jogállamban el kell válnia egymástól, az Alaptörvény megfogalmazása szerint az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul" - hívta fel a figyelmet Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája.

A Dunaújvárosi Járásbíróságon bíróként dolgozó Bucsi Ágnes levelében arról ír, hogy a bírói függetlenséget veszélyezteti az igazságügyi bérek reformjának politikai feltételekhez kötése, egyúttal tiltakozásra buzdítja kollégáit is.

Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság egyik bírája, levélben fejezte ki ellenérzését a bírósági reform keretében bevezetett béremelés ellen. Véleménye szerint ez a lépés komoly veszélyt jelent a bírói függetlenségre, és aggasztó következményekkel járhat a jogszolgáltatás hitelességére nézve.

"Azt gondolom volt fogalmazóként, titkárként és jelenleg bíróként szolgálatot teljesítőként, hogy ezen helyzetben, amikor a bírói függetlenségre történő hivatkozás egyesek szerint "kényeskedés", kiemelten fontos hallatni a hangunkat"

- fogalmazta meg Tóth Zsuzsanna bíró, aki hangsúlyozta, hogy a megállapodás kialakulásának körülményei, valamint a szervezetet érintő változásokra vonatkozó rendelkezések önállóan is komoly aggodalmakat keltenek. Ezenfelül, az illetményemeléssel való közvetlen összekapcsolás teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ágoston Zoltán bíró levelében kifejezi, hogy számára nem egyértelmű, miért lépett vissza az OBT és az OBH a bírói kar többségi támogatását élvező korábbi javaslatától, és miért választották egy olyan "Megállapodás" irányát, amely nem képes a bírói jövedelmek korábbi reálértékének helyreállítására. A bíró hangsúlyosan idézőjelek közé helyezi a "megállapodás" kifejezést, ami arra utal, hogy kétségei vannak a megállapodás valódi értékével kapcsolatban.

A lap összegyűjtötte, hogy a levélírók honnan származnak, és ez alapján megállapítható, hogy a tiltakozási hullám nem csupán Budapestet érinti, hanem gyakorlatilag az egész ország területére kiterjed.