Észtországban az önkormányzati választásokból tízezernyi orosz állampolgárt zárnak ki.

Az észt köztársaság elnöke jóváhagyta azt az alkotmánymódosítást, amely megakadályozza, hogy a nem uniós állampolgárok részt vegyenek az észt helyi önkormányzati választásokon. Ez a döntés különösen érinti a balti ország területén élő körülbelül 80 ezer fős orosz kisebbséget.

Alar Karis, Észtország elnöke, szerdán hivatalosan is aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely megakadályozza a nem uniós állampolgárok részvételét az ország helyi önkormányzati választásain. Ez a változtatás különösen hatással van az országban élő orosz kisebbségre, amely körülbelül 80 ezer főt számlál, és közülük több mint 65 ezren jogosultak szavazásra.

Az államfő korábban hangoztatott fenntartásai ellenére írta alá a módosítást, és ismételten hangot adott azon aggodalmának, mely szerint "veszélybe kerülhet az észt társadalom egységének megőrzése." Majd hozzátette, "számára az is fontos, hogy a választójoguktól megfosztott emberek ne higgyék azt, hogy az állam a társadalomból való kizárásukról döntött, vagy arról, hogy kizárólag csak nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti őket."

Az észt parlament március 26-án, nagy többséggel szavazta meg az alkotmánymódosítást, miután a különböző észt politikai erők egy esetleges külföldi beavatkozás veszélyére hivatkozva azt javasolták, hogy az orosz és fehérorosz állampolgárokat, valamint az Észtországban élő hontalanokat zárják ki a választásokból.

Az egykori Szovjetunió utódállamaként 1991-ben függetlenségét visszanyerő Észtország lakossága jelenleg körülbelül 1,3 millió főt számlál. Ebből mintegy 973 ezer ember élhet szavazati jogával, miközben a hivatalosan nyilvántartott 80 ezres orosz kisebbségen túl közel 60 ezer hontalan státuszú, többségében orosz ajkú állampolgár is megtalálható a balti ország területén.

Az alkotmánymódosítást megelőző időszakban az észt jogrendszer lehetőséget biztosított az állandó lakcímmel rendelkező, nem uniós állampolgárok számára, hogy részt vegyenek az önkormányzati választásokon. Ugyanakkor a parlamenti választásokon való részvételüket eddig mindig megtiltották.

Észtország fokozza a fegyverkezését, mivel egyre inkább aggódik egy esetleges orosz támadás miatt, amely 3-5 éven belül bekövetkezhet. Ezzel párhuzamosan Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország úgy döntöttek, hogy kilépnek a taposóaknák használatát tiltó nemzetközi egyezményből.