Egy nyílt levél keretein belül a futárok felsorolják a Belügyminisztérium, a Wolt és a Foodora számára azokat a területeket, ahol javításra lenne szükség. Az ügyfelek és a szolgáltatók közötti kapcsolat javítása érdekében a futárok tapasztalataik alapján

A futárok 17 pontos javaslatcsomagot állítottak össze, amelyben kifejezik, min kellene változtatni a munkakörülményeik javítása érdekében - számolt be róla a Népszava. A nyílt levelet nem csupán a Foodora és a Wolt vezetőinek címezték, hanem eljuttatták a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Belügyminisztériumhoz, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához is.
A jelentés szerint a döntés mögött az áll, hogy a cégek képviselőivel közvetlenül nem kívánnak tárgyalni, mivel a korábbi, mások által indított és lebonyolított egyeztetések nem jártak sikerrel. E helyett a hatóságok és a média bevonásával próbálnak nyomást gyakorolni a vállalatokra, hogy elérjék céljaikat.
Az érintettek a problémák közül a címpénzek, azaz a kiszállítási címek száma után járó díjat nevezték a legjelentősebb kérdésnek. Levelükben azt írták,
Az elmúlt két év során a címpénzek és a távolsági díjak folyamatos csökkenésen mentek keresztül. Ez a tendencia mindkét platform-alapú étkezési kiszállító szolgáltatás esetében, amelyek futárokkal dolgoznak, megfigyelhető.
Ez a helyzet különösen aggasztó számukra, mivel az infláció és a futárok működési költségei – mint például az üzemanyag, adók és járulékok – jelentősen emelkedtek. Ennek következtében egy fenntarthatatlan állapot alakult ki. Továbbá, a rendelések és a díjazások átláthatóságának hiányát is komoly problémaként azonosítják, mivel a jelenlegi rendszer nem ad világos képet a futárok jövedelmének összetevőiről.
A problémák között felmerült, hogy az átalányadózás keretein belül dolgozó futárok számára igazságtalan a jelenlegi adózási rendszer. Jelenleg a költséghányad 40 százalék, míg a maradék 60 százalék képezi az adó- és járulékfizetési alapot. A futárok véleménye szerint, hasonlóan a gépjárműoktatókhoz vagy a taxisokhoz, egy 80/20 százalékos megoszlás lenne számukra ideális. Ez azt jelentené, hogy a költséghányad 80 százalékra emelkedne, és csak a fennmaradó 20 százalék lenne az adóalap.
Ha kíváncsi vagy, hogy mi motiválhat valakit, aki korábban egy jól jövedelmező menedzseri pozíciót töltött be, mégis miért dönt a Wolt-futárkodás mellett, akkor érdemes megnézned a Jeti Moziban bemutatott, „Majndem jó” című rövid dokumentumfilmet, amelyet Hatházi Fanni rendezett.