A Kúria nem semmisítette meg a Főváros költségvetését, azonban elrendelte, hogy 50 milliárd forintot be kell fizetniük, ami eddig elmaradt.

Az Alkotmánybíróság döntése után a Kúria is foglalkozott a Fővárosra kirótt szolidaritási hozzájárulás kérdésével. Jelenleg azonban az ítélet írásos változata még nem áll rendelkezésre, és a felek a szóbeli döntést eltérően értelmezik. Ennek következtében egyelőre nem világos, hogy a már most is jelentős költségvetési hiánnyal küzdő Budapestnek a Kúria határozata alapján szükséges-e idén további 50 milliárd forintot befizetnie az államkasszába.

A Főváros kommunikációs csatornái szerint a Kúria határozata alapján nem fogják érvényteleníteni a főváros költségvetését. Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója ezt hangsúlyozta a Telexnek adott nyilatkozatában. Ezzel szemben Sára Botond főispán az ítélet kihirdetése után közzétett posztjában kifejtette, hogy a Kúria jogerős döntése egyértelműen jelzi: a főváros költségvetése jogszabályba ütközik.

Sára szerint emiatt a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét meg kell fizetnie a fővárosnak, az ehhez hiányzó összeget elő kell teremtenie.

Sára Botond márciusban a Kúriához fordult, mivel úgy látja, hogy Budapest költségvetése szabálytalan. A főváros ugyanis nem hajlandó kifizetni a kormány által megállapított 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást, amely körülbelül 50 milliárd forinttal meghaladja azt az összeget, amit az állami normatívák alapján különböző feladatokra kapna. Ennek következtében Budapest nettó befizetővé vált, amit a Főváros alkotmányellenesnek tart, ezért ezt az összeget nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Így Budapest csak az állami normatívákkal azonos összegű szolidaritási hozzájárulást fizetett.

A kérdés, hogy mi történik az 50 milliárdos eltéréssel: Sára Botond véleménye szerint a Fővárosnak egyértelműen gondoskodnia kell ennek előteremtéséről. Ezzel szemben Kiss Ambrus úgy látja, hogy ez nem feltétlenül szükséges. Bár a Kúria döntése alapján a szolidaritási hozzájárulás összegét kötelező feltüntetni a költségvetésben, Kiss Ambrus hangsúlyozza, hogy "ez nem feltétlenül jelent fizetési kötelezettséget, mivel ez csupán egy tervszám, és a Kúria csupán technikai módosítást kért".