A másnaposság nem a legnagyobb kihívás, amivel szembesülünk.
A nyugati kultúra szövetébe szorosan beleivódott az alkohol, mint egyfajta elfogadott kábítószer. Bár jól ismert, hogy számos egészségügyi problémát okozhat, az ünnepi alkalmak és a baráti összejövetelek elmaradhatatlan kellékévé vált. Ezt a szemléletmódot a fiatal generáció is magáévá teszi, ami aggasztó, hiszen a legfrissebb adatok szerint a 13 év alatti gyerekek egyharmada már kóstolt alkoholt különböző európai országokban. A helyzet figyelmet érdemel, hiszen a korai tapasztalatok hosszú távú következményekkel bírhatnak.
Még aggasztóbb az a tény, hogy az európai 15-16 éves fiatalok körében a statisztikák szerint 34 százalékuk az előző hónapban már igazán részegre itta magát. Ez a mértéktelen alkoholfogyasztás a fiatalok legelterjedtebb szokásává vált, és sajnos a következmények nem csupán egy másnaposságban mérhetők. Az alkohol nemcsak átmenetileg befolyásolja az agy működését, hanem hosszú távon is nyomot hagy az idegrendszeren és az immunrendszeren, gyulladásos folyamatokat generálva, amelyek súlyosan károsíthatják a fejlődő agyat.
Az agy a fejlődése során - 25-30 éves korig - a legsebezhetőbb a kábítószerek hatásaival szemben. Ebben az időszakban az alkohol különösen káros, mivel két kulcsfontosságú idegfejlődési jelenséget zavarhat meg: a mielinizációt, azt a folyamatot, amelynek során a neuronok mielinnel vonják be axonjaikat a jelátvitel javítása érdekében, és a szinaptikus metszést, amely eltávolítja a szükségtelen neuronális kapcsolatokat az agyműködés optimalizálása érdekében - magyarázzák spanyol idegtudományi kutatók a The Conversation folyóiratban.
Idegrendszeri képalkotó eljárások révén megfigyelték, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztásnak kitett fiatalok agyi struktúrái és működése jelentős eltéréseket mutatnak. A legszembetűnőbb szerkezeti változások közé tartozik a fehérállomány csökkent integritása, amely alapvetően befolyásolja az információk hatékony továbbítását. Ezen kívül a szürkeállományban is észleltek módosulásokat: egyes területeken növekedés, míg másutt csökkenés figyelhető meg, amelyek kulcsszerepet játszanak a jutalomfeldolgozásban, a lényeges ingerek figyelemmel kísérésében és a munkamemória működésében.
A különböző agyi területek kölcsönhatásának szempontjából a túlzott alkoholfogyasztás számos hálózati konfigurációs zavarhoz vezethet. Ez aggasztó, mivel ezek a zavarok kulcsszerepet játszanak abban, hogyan irányítjuk a viselkedésünket, hogy elérjük a rövid és hosszú távú céljainkat. Kutatások során megfigyelték, hogy az impulzusok kezeléséért, a döntéshozatalért és az alkohollal kapcsolatos ingerek feldolgozásáért felelős agyi struktúrák túlzott aktivitással reagálnak, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A kutatók egyre inkább hangsúlyozzák, hogy az alkoholfogyasztás első lépése és a későbbi egészségügyi problémák között szoros kapcsolat áll fenn. Ezek a problémák magukba foglalják a kábítószer-függőséget, a korai demenciát és a szívbetegségeket is. Az elemzések világosan mutatják, hogy minél fiatalabb korban kezd valaki alkoholt fogyasztani, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki ezek a kedvezőtlen állapotok. Továbbá, az a nézet, miszerint létezne „egészséges” mennyiségű alkoholfogyasztás, vagy hogy a „mérsékelt berúgás” ártalmatlan lenne, különösen a fiatalok esetében, téves. A hvg.hu is rámutat erre a fontos kérdésre.
