Ma különösen érdemes odafigyelned az időjárás alakulására, mivel jelentős események előjele lehet.
Melyik város nem a Duna mentén található? Ezt a kérdést még az iskolában fontos volt tudni!
November 19-én ünnepeljük Erzsébet napját, amely hazánkban az egyik legelterjedtebb női névnek számít. Manapság talán ritkábban választják ezt a nevet a szülők kislányuknak, de a felnőtt Erzsébetek száma jelentős, és ha csak kicsit is körülnézünk a családunkban, biztosan találunk valakit, aki ezt a nevet viseli. Éppen ezért nem meglepő, hogy a népi hagyományok és megfigyelések szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírt ez a nap.
Árpád-házi Szent Erzsébet napja, a katolikus egyház egyik legelismertebb szentjének emléknapja, a régi időkben különös jelentőséggel bírt. Ezen a napon nem csupán ünnepelték a szentet, hanem számos hagyomány és előrejelzés is körbelengte. Az emberek sokféle következtetést vontak le a dátummal kapcsolatban, és sok esetben a jövendölések meglepően pontosak voltak. Például, ilyenkor gyakran megpróbálták megjósolni a karácsonyi időjárást is, ami nem csupán a mindennapi életüket befolyásolta, hanem a gazdasági tevékenységek tervezésére is hatással volt.
A néphit úgy tartja, hogy Erzsébet napja, november 19. különös előrejelzője a karácsonyi időjárásnak. Azt mondják, hogy ami ezen a napon történik, az tükrözni fogja a december 25-i ünnep napját. Ha tehát havazik Erzsébetkor, akkor elképzelhető, hogy a karácsony is fehér takaró alatt ünnepelhetünk. Ha viszont az idő napos vagy csapadékmentes, akkor a szeretet ünnepén sem nagyon számíthatunk fehér hóra.
A régiek nemcsak erre az egy napra, hanem az egész télre is következtettek a november 19-i időjárásból: úgy tartották, ez egy úgynevezett rámutatónap, ami előre jelzi a teljes következő évszak viszonyait. Ha Erzsébet napja esős, akkor enyhe, csapadékos telet várhatunk a megfigyelések szerint. Ha száraz az idő, akkor a tél is az lesz, ha pedig nagyon hideg van, akkor fagyos, kemény tél van kilátásban.
Az Erzsébet-nap különös jelentőséggel bírt a mezőgazdaság világában, főleg az időjárásának kiszámíthatatlansága miatt. Régen azt tartották, hogy november 19-én gyakran beköszönt a hideg, fagyos idő, ami arra ösztönözte a gazdákat, hogy legkésőbb eddigre tereljék be állataikat a nyári legelőkről. Ezen a napon a búza őszi vetését is be kellett fejezni, hogy biztosítsák a következő év termését.
Az ősz végéhez közeledve egyre több olyan jeles nap érkezik el, amihez fűződik valamilyen népi megfigyelés a karácsonyi időjárással kapcsolatban. Már Erzsébet napja előtt is van jóslónap: úgy tartották, november 11-én, "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál". Vagyis, ha Márton-napon fagy, esős lesz a karácsony.
Erzsébet után pedig ott van a november 25-i Katalin-nap is, melyhez szintén egy ismert mondás fűződik: "ha Katalin kopog, karácsony locsog". Vagyis, ha Katalinkor fagy, karácsonykor enyhe, esős idő lesz, és fordítva - ez a nap tehát az ellenkezőjét mutatja meg az ünnepi időjárásnak.
Az András-nap, amely november 30-ára esik, nem csupán egy jeles nap a naptárban, hanem a népi hagyományok szerint különös jelentőséggel bír. A régi megfigyelések tanúsága szerint, ha ezen a napon hideg, fagyos időjárás köszönt ránk, akkor a karácsonyi ünnepek alatt esőre számíthatunk. E jövendölés a tél kezdetének varázsát hordozza, és emlékeztet arra, hogy a természet ritmusait mindig érdemes figyelemmel kísérni.
