Mit árul el a mellkasi fájdalom? Ne halogassa az orvosi vizsgálatot, ha ezt tapasztalja!

Vannak olyan kisebb jelentőségű problémák is, amelyek a háttérben megbújnak, és nem feltétlenül igényelnek azonnali orvosi beavatkozást. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben elengedhetetlenné válhat a sürgős segítség. Fontos tehát tisztában lenni azzal, mikor szükséges az orvoshoz való fordulás, hogy elkerüljük a késlekedést.

A reggeli ébredést kísérő mellkasi fájdalom mögött számos lehetséges ok húzódhat meg, az emésztési zavaroktól kezdve a tüdőhöz kapcsolódó problémákig, nem elfeledkezve a szív- és érrendszeri betegségekről sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont tapasztalt kardiológusa részletesen áttekintette ezeket a lehetőségeket, és hangsúlyozta, hogy az ilyen tüneteket komolyan kell venni, hiszen figyelmeztető jelek lehetnek a szervezet részéről.

Mellkasi fájdalomra ébredni félelmetes lehet, különösen, ha először történik. Ugyanakkor a legtöbb esetben kisebb jelentőségű problémák állnak a háttérben, amelyekkel nem kell orvoshoz sietni, néhány esetben azonban sürgős segítségre van szükség, a kivizsgálás pedig minden esetben ajánlott. Vaskó doktor a gyakoribb lehetséges okokat vette számba.

A reflux akkor lép fel, amikor a gyomor tartalma visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba vagy a szájüregbe is eljuthat. Ez a folyamat jellemzően gyomorégést okoz, melyet gyakran kísérnek kellemetlen íz a szájban, rossz lehelet és égő érzés a szájüregben. Emellett a reflux néha szívinfarktushoz hasonló mellkasi fájdalmat is kiválthat, ami miatt fontos, hogy komolyan vegyük a tüneteket.

Amennyiben valaki nyelési nehézségekkel találkozik, az könnyen köhögéshez és fulladozáshoz vezethet. Ezen problémák következtében pedig akár mellkasi fertőzés is kialakulhat, amelynek egyik jele lehet a mellkasban érzett fájdalom.

A hasnyálmirigy gyulladása intense fájdalmat generál a has felső régiójában, amely gyakran a mellkas irányába is kisugárzik.

Az epekő és az epehólyag-gyulladás okozta alhasi fájdalom szintén átterjedhet a mellkasra.

A mellkasi szorítás és a szívinfarktusra emlékeztető fájdalom tapasztalható, amikor egy vérrög elakad a tüdőben, megakadályozva ezzel a vér megfelelő áramlását a tüdőszövetekhez.

Ha a tüdőt körülvevő membrán begyullad, az komoly mellkasi fájdalmat okozhat, főként belégzéskor és köhögéskor.

Amikor a magas vérnyomás a tüdő artériáiban alakul ki, pulmonális magas vérnyomásról lehet beszélni, ami mellkasi szorítással és szapora pulzussal járhat.

A tüdődaganat és a légmell is kiválthat mellkasi fájdalmat, együtt más jellegzetes tünetekkel.

A szívinfarktus akkor lép fel, amikor a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó artériákban elzáródás alakul ki. Ez az elzáródás intenzív, éles mellkasi fájdalmat okozhat, de sok esetben szorító vagy nyomó érzés formájában is megnyilvánul. További figyelmeztető jelek közé tartozik a légszomj, a zavartság, a hideg verejtékezés, a hányinger, valamint a pulzus gyorsaságának vagy szabálytalanságának megváltozása. A fájdalom nemcsak a mellkasban érezhető, hanem kisugározhat a karokba, állkapocsba is, és a sokk különféle tünetei is megjelenhetnek. A gyors orvosi beavatkozás kulcsfontosságú: minél hamarabb kap segítséget a szívinfarktust szenvedő személy, annál kedvezőbbek a gyógyulási kilátások, és annál kisebb a szövődmények kockázata.

Az angina pectoris kifejezés a mellkasban jelentkező szorítást és fájdalmat jelöli. A stabil angina pectoris (AP) esetében a mellkasi fájdalom rendszerint ugyanabban az időpontban és ugyanazon tevékenység során jelentkezik. Az ehhez társuló tünetek széles spektrumot ölelnek fel, és másodlagos jelenségekként léphetnek fel, mint például a verejtékezés, hányinger, karok zsibbadása vagy a gyengeség érzése.

A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat.

A szívburok egy kétrétegű hártya, amely a szívet veszi körül. Ha a hártyák közé ún. gyulladásos folyadék kerül, az megnehezíti a szív összehúzódását, pumpafunkciójának ellátását. A szívburokgyulladás sokszor lassan, szinte tünet nélkül alakul ki, máskor viszont akut formában lép fel, és ekkor erős mellkasi fájdalommal jár, és megjelenhet még csökkent terhelhetőség, hasi teltségérzet, nyelési problémák, csuklás, köhögés, zavartság, hányinger, hányás. Ugyanakkor, ha folyadékgyülem mutatkozik a szív körül, azt enyhe tünetek mellett is komolyan kell venni, hiszen akár el is lehetetlenítheti a szív munkáját.

A szívizomgyulladás leggyakrabban vírusfertőzések, például a COVID-19 következtében alakul ki, de számos más fertőzés is hozzájárulhat e szövődmény megjelenéséhez. Sok esetben a betegség észrevétlen maradhat, panaszok nélkül, de ha mégis megjelennek tünetek, azok gyakran a fertőzések általános jeleinek álcázzák magukat, vagy más szívproblémákra utalhatnak. A páciensek tapasztalhatnak erőteljes kimerültséget, szívdobogás-érzést, légszomjat akár mozgás közben, sőt, fekvő helyzetben is felléphet légzési nehézség. Továbbá, mellkasi fájdalom, nyomásérzés, amely kiterjedhet a test más részeire, ödéma, ízületi fájdalom, zavartság vagy akár ájulás is jelentkezhet.

Ez az életveszélyes állapot igen megtévesztő lehet, ugyanis legtöbbször nem okoz tünetet, vagy ha mégis, az leginkább mellkasban, hátban, hasban jelentkező érzékenység, köhögés, légszomj.

Azokon az eseteken túl, amelyek kapcsán mentőt kell hívni, és ilyen a szívinfarktus, az aortarepedés, a tüdőembólia és bizonytalan esetben az angina is, minden további ok felmerülésekor nagyon fontos a kivizsgálás.

- emeli ki Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.