Mindkét fél képes nyomást gyakorolni Trumpra az orosz-ukrán konfliktus során.
Az amerikaiak világosan jelezhetik az oroszoknak, hogy ha szeretnék, akkor baráti kapcsolatokat építhetnek ki velük, gazdasági együttműködéseket létrehozva. Ugyanakkor, ha a helyzet úgy kívánja, képesek rendkívül nehézzé tenni az életüket. Úgy tűnik, hogy ezt az üzenetet az orosz fél is észlelte.
Az illető véleménye szerint jelenleg az orosz fél nyitott a lehetőségre, hogy elfogadja a legújabb amerikai javaslatokat. Ezzel szemben az ukrán oldal továbbra is próbálkozik, hogy kedvezőbb feltételeket harcoljon ki az ország számára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy "az ukránokat könnyebb nyomás alá helyezni". A tárgyalások elmaradásának következménye pedig nem más, mint a háború folytatódása, amely esetén, ha a felek a jövőben újra asztalhoz ülnek, az ukránok még nehezebb helyzetben találhatják magukat – emelte ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára a belpolitikai helyzet rendkívül érzékeny és bonyolult, ami tovább nehezíti a döntéshozatali folyamatokat.
- emelte ki a szakértő.
Ez már csak azért is létfontosságú Zelenszkij számára, mert ha sikerül elérni például egy tartós tűzszünetet, akkor nagyon hamar fel fog merülni a választások kérdése.
A békefolyamat most egy kritikus fordulóponthoz érkezhetett, mivel az elmúlt napok eseményei alapján Donald Trump amerikai elnök és kormányának több képviselője is aggasztó jelzéseket adott. Figyelmeztettek, hogy amennyiben nem következik be gyors előrelépés, az Egyesült Államok akár ki is léphet a békefolyamatból.
Siklósi Péter véleménye szerint ezt a fenyegetést a tárgyalási folyamat szerves részének kell kezelni.
- A szakértő világossá tette, hogy ez is a nyomásgyakorlás egyik aspektusa.
Valójában az Egyesült Államok számára is kulcsfontosságú, hogy itt egy tartós megállapodás jöjjön létre. Ezzel lehetősége nyílna arra, hogy a jelenlegi helyzetet maga mögött hagyja, és azokra a kérdésekre összpontosítson, amelyek igazán lényegesek számára, mint például a Kínával folytatott gazdasági versengés - fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a beszélgetés végén.
