Trump pálfordulása egy új milliárdos üzletágat indíthat el – már formálódik a jogszabály az innovatív iparág számára.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio vélemények teret adnak a szerzők gondolatainak. Fontos megjegyezni, hogy a megosztott írások nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani saját nézőpontját, ne habozzon, küldje el cikkét a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt böngészheti.

Néhány évvel ezelőtt az Atlantic Council közzétett egy jelentést, amelyben kiemelte, hogy világviszonylatban milyen figyelemre méltó eltérések mutathatók ki a kriptovalutákhoz való hozzáállásban - a felmérésben szereplő 45 országban ezek a fizetőeszközök általában legálisak, 20 országban részben tiltottak, tízben pedig teljesen tiltottak.

Hasonló nézeteltérések figyelhetők meg az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) keretein belül is.

Ezek az éles ellentétek - valamint a SEC és az Amerikai Határidős Árutőzsde-felügyelet (CFTC) közötti hatásköri vita - hátráltatták az iparág stabil szabályozási keretének megteremtésére irányuló amerikai lépéseket.

Nem meglepő, hogy mindkét felügyeleti szerv véleménye azt tükrözi, hogy az ő hatáskörük lenne a fő szabályozó szerep betöltése.

A szabályozási impasse azonban nemsokára feloldódhat.

Elsőként érdemes megemlíteni, hogy Donald Trump meglepő fordulatot tett a kriptovaluták világában. Csak négy évvel ezelőtt még "csalásnak" titulálta a Bitcoint, mostanra viszont a szektor mellett foglalt állást.

Most már neki és a feleségének is van saját memecoinja. Habár a $MELANIA értéke gyors ütemben csökkent, úgy tűnik, az elnök milliárdokat kaszál a $TRUMP vállalkozásán keresztül. Sőt, még egy vacsorát is rendezett a memecoin legnagyobb támogatói számára.

Trump a kriptovaluta szektor iránti lelkesedését ügyesen kihasználta, hogy közeledjen a Szilícium-völgyhöz. Ezen kívül kibocsátott egy végrehajtási rendeletet is, amely megakadályozza a Federal Reserve számára, hogy jegybanki digitális valutát indítson. Ezt a lépést sokan úgy értelmezik, mint a magánszektor digitális megoldásainak potenciális állami versenytársának elkerülését.

A szabályozási patthelyzet feloldásához vezető második jelenség a kongresszusban kialakuló konszenzus megjelenése: a törvényhozók ráébredtek, hogy a szektor számára elengedhetetlen egy stabil jogi keret. Az amerikai stablecoinok nemzeti innovációját irányító és létrehozó törvénytervezet (GENIUS) iránti támogatottság az utóbbi hetekben jelentősen megnövekedett a szenátusban, és bár Elizabeth Warren szenátor folyamatosan ellenzi a javaslatot, a tervezet már egyértelmű fölénnyel bír.

A képviselőházban a tervezet elfogadásához talán több munkára lesz szükség. Végső soron azonban valószínűnek tűnik, hogy a stablecoinok hasznos jogi környezetet kapnak az átláthatóságra és az eszközfedezetre vonatkozó működőképes szabályokkal. A Standard Chartered becslése szerint, ha a jogszabály elfogadásra kerül,

Az amerikai stablecoinpiac jelenlegi körülbelül 240 milliárd dolláros értéke várhatóan 2028 végére meghaladja a 2000 milliárd dollárt, ami jelentős növekedést jelez a digitális valuta szektorban.

Ennek az összegnek a nagy részét amerikai állampapírokba fektetik majd be, ami hasznos lökést adhat egy olyan kormányzatnak, amelynek jelentős hiányt kell finanszíroznia.

Való igaz azonban, hogy a GENIUS-törvény elfogadásával továbbra is jelentős bizonytalanság maradna más, kényesebb digitális eszközökkel kapcsolatban. De ezeknek is hasznára válhat a megváltozott törvényhozói hangulat.

A Bitcoin árfolyama ismét megugrott, feltehetően annak a várakozásnak (vagy talán csak reménynek) köszönhetően, hogy a kongresszus elfogadja azt a nézetet, hogy a kriptovalutákat az enyhébb kezű CFTC-nek kellene szabályoznia.

Bár a tavalyi évben kudarcot vallott törvényjavaslat, amely ezt a célt hivatott volt szolgálni, azóta a politikai táj szépen átalakult.

Mivel sok más ország is hasonló kihívásokkal néz szembe, felvetődhet a kérdés, hogy létezik-e egy világos irányvonal, amelyet az Egyesült Államoknak érdemes lenne követnie. Jelenleg Washingtonban nem jellemző, hogy Európát példaként emlegetnék. Trump nézete szerint az EU kialakításának célja nem más, mint hogy "kihasználja az Egyesült Államokat". Ennek ellenére az EU már foglalkozott a kérdéssel, és egy ígéretes válasszal állt elő a kriptoeszközök piacait szabályozó MiCA rendelet formájában.

A MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozás, amelynek neve talán nem olyan figyelemfelkeltő, mint a GENIUS, 2023-ban került elfogadásra, de hatályba lépése csak 2024 végén várható. Ezért jelenleg még korai lenne teljes mértékben értékelni a jogszabály várható hatásait. Ugyanakkor erős okunk van arra, hogy azt feltételezzük, hogy a MiCA következményei jelentős mértékben befolyásolják majd a piacot. Már most is észlelhetjük, hogy az EU-ban forgalomban lévő stablecoinokra vonatkozó eszközfedezeti szabályok már hatással vannak a pénzügyi ökoszisztémára.

A követelmény, miszerint a tartalékokat stabil és megbízható eszközökben kell elhelyezni, vitathatatlan; azonban az a feltétel, hogy ezek legalább 30%-át uniós bankokban kell tartani, jelentős kihívásokat jelentett a Tether és a Circle kriptovaluták számára (bár az utóbbi láthatóan készen áll a megfelelésre). A MiCA keretein belül engedélyt kérő szervezeteknek kezdetben a helyi szabályozó hatósághoz kell benyújtaniuk kérelmüket, de ha eszközeik rendszerszintűvé válnak, akkor uniós szintű szabályozás alá is kerülhetnek.

Lehet, hogy a MiCA tanulságokkal szolgálhat az amerikai jogalkotók számára? Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta az amerikai bankároknak, hogy nem fogja "kiszervezni" a szabályozást nemzetközi szerveknek (ami riadalmat keltett a Bázeli Bizottságban, amelynek jövője most bizonytalan). De egy ötlet máshonnan való átvétele nem kiszervezést jelent. És különben is, bármiben is állapodjanak meg végül a stablecoinok szabályozásának részletei kapcsán - ez a folyamat most úgy tűnik hamarosan lezárul -, lesz még tennivaló, mert a "tiszta", fedezet nélküli kriptovaluták egyéb problémákat is felvetnek. Az EU MiCA-keretrendszerének érdeme, hogy ezekre is kiterjed.

A legutóbbi fejlemények alapján a kongresszusból érkező jelzések több irányba is mutatnak. A Bitcoin-tartalékok létrehozását szorgalmazó, valamint a korrupcióval kapcsolatos kérdéseket érintő (Trump pénzügyi érdekeire utaló) törvényjavaslatok valószínűleg nem nyernek támogatást. Ezzel szemben a képviselőház pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságának és a szenátus banki ügyekkel foglalkozó bizottságának érdemes lenne közösen megfontolnia, hogy egy olyan missziót indítsanak, amely a kérdés szabályozásának lehetőségeit tárgyalja Brüsszelben. Ott biztosan ízletes ételek várnak rájuk, és talán még új ismeretekkel is gazdagodnak.

Howard Davies egy kiemelkedő személyiség, akinek munkássága számos területen nyújtott értékes hozzájárulást. Az ő neve összefonódik a színház világával, ahol rendezőként és művészeti vezetőként egyaránt maradandót alkotott. Davies stílusa egyedi, képes a klasszikus és modern elemeket harmonikusan ötvözni, így minden előadásához sajátos hangulatot teremt. Színes és változatos pályafutása során számos elismerést szerzett, és munkáit a kritikusok és a közönség is nagyra értékeli. Davies nemcsak a színpadon, hanem a televízióban és a filmvásznon is maradandó nyomot hagyott, így sokak számára inspiráló példaképévé vált. Munkái révén nem csupán a szórakoztatást célozza meg, hanem mélyebb társadalmi és emberi kérdéseket is boncolgat, ami által a művészet határait folyamatosan tágítja.

1995 és 1997 között az angol jegybank kormányzóhelyettesei posztját töltötte be, ezt követően pedig 2013-ig a brit pénzügyi felügyeleti hatóság élén állt. 2015 óta a NatWest Group elnökeként tevékenykedik. Emellett 2003-tól 2011-ig a London School of Economics igazgatói feladatait is ellátta.