Mi áll Budapest csődjének hátterében? - A Tényellenőr elemzése szerint a pazarlás játszotta a főszerepet.

Budapest költései átláthatatlanok és pazarlóak, ami hozzájárult a főváros csődközeli helyzetéhez. A Tényellenőr legújabb jelentése szerint a problémák hátterében nem csupán a szolidaritási hozzájárulás emelése áll.

Amióta Karácsony Gergely átvette Budapest irányítását, a Tényellenőr által közzétett adatok szerint a főváros 450 milliárd forintnyi veszteséggel zárta az időszakot, annak ellenére, hogy 2019-ben Tarlós Istvántól 214 milliárd forintos tartalékot örökölt. A tanulmány megállapítja: "Olyan kiadásokra költöttek el milliárdokat, amelyek a város számára nem termeltek bevételt. Ráadásul több projekt költsége is a főváros vezetésének inaktivitása miatt emelkedett meg."

Budapest tavalyi, vagyis a legutolsó érvényes költségvetésének főösszege 448 milliárd forint volt. Az ideit törvénytelennek nyilvánította a Kúria, mivel azt úgy állított össze, hogy nem szerepelt a büdzsében a szolidaritási hozzájárulás teljes összege.

A főváros pénzügyi helyzete a Tényellenőr elemzése alapján aggasztó méreteket öltött, hiszen az elmúlt 60 hónap során közel nyolchavi költségvetési hiányt halmozott fel, amely már komolyan fenyegeti Budapest működését. Karácsony Gergely főpolgármester többször is hangsúlyozta, hogy a város legutóbbi pénzügyi nehézségei mögött a szolidaritási hozzájárulás folyamatos növekedése áll. Az idei évben a Fővárosi Önkormányzat számára történelmi csúcsot jelentő, 89 milliárd forintos befizetési kötelezettség mellett mindössze 39 milliárd forintnyi állami támogatás jut Budapestre. Ez a számadat ötvenmilliárdos hiányt jelent, amely pontosan megegyezik azzal az összeggel, amellyel Karácsony a szolidaritási hozzájárulás keretét csökkentette.

A tanulmány megállapításai alapján a következőképpen fogalmazható meg a helyzet: Budapest pénzügyi problémáinak gyökereit nem a kormányzati adópolitikában érdemes keresni, hiszen a főváros nettó haszonélvezőként szerepel, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekedésének különbsége az elmúlt öt évben 150 milliárd forintot mutat. Ha ezt az összeget, amely már tartalmazza a szolidaritási hozzájárulás levonását, hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt legalább 180 milliárd forintos tartalékhoz, és figyelembe vesszük a nyár végére várt 117 milliárd forintos hiányt, világossá válik, hogy Karácsony Gergelyék körülbelül 447 milliárd forintot veszítettek az öt év alatt. Érdemes megjegyezni, hogy ha a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, a főváros akkor is mínuszban lenne, az adónövekedések ellenére. Karácsonyék ugyanis 108 milliárdra becsülik az "elvonások" nagyságát, míg a várt hiány 117 milliárd forintra rúg. Ezért egyértelmű, hogy Budapest gazdálkodási nehézségei a kiadási oldal problémáiból erednek.

A Lánchíd felújítása körüli viták során Karácsonyék azt állították, hogy sikerült alacsonyabb árat kialkudniuk, mint az előző városvezetés, azonban ez a kijelentés hamarosan megkérdőjeleződött. Tarlós István városvezetése által tervezett teljes projekt költsége 35 milliárd forint lett volna, míg Karácsonyék kivitelezése valóban "csupán" 27 milliárd forintért zajlott. Azonban fontos megjegyezni, hogy a korábbi közbeszerzés jóval szélesebb körű munkálatokat tartalmazott, például a Széchenyi tér felújítását is. Tarlós István szerint tehát nemcsak hogy nem lett olcsóbb a Karácsony-féle hídrekonstrukció, hanem a költségek jelentősen megugrottak: míg a korábbi tenderben 21,8 milliárd forintot irányoztak elő, addig Karácsonyék végül 26,7 milliárd forintos árat tudtak csak elérni.

A Széna tér rekonstrukciója kapcsán is tapasztalható, hogy a költségek emelkedése összefüggésben áll a 2019 októberi önkormányzati választások utáni eseményekkel. A Karácsony Gergely vezette városvezetés leállította a már elindult munkálatokat, ami hozzájárult a projekt elhúzódásához. Érdekes párhuzam figyelhető meg a Lánchíd felújításával: a Széna tér esetében is előfordulhat, hogy a tervezett költségek majdnem kétszeresére rúgnak, miközben a műszaki tartalom csökkentése is jellemző.

Biodóm – bár a projekt elindítása a Fővárosi Közgyűlés áldását nyerte el, a főváros sajnálatos módon magára hagyta az építkezést. A Karácsony-kormány által kifogásolt költségnövekedések kapcsán Tarlós visszatekintett a tanulmányban, emlékeztetve arra, hogy az önkormányzati választásokat követően még hatmilliárd forint maradt a beruházásra. Ezen felül a kormány felajánlotta a Hermina-garázs elhagyható forrását, amely további hétmilliárdot jelentett volna. Továbbá, a kormány készen állt arra, hogy újabb hétmilliárd forintot biztosítson a projekt befejezéséhez, ám Karácsonyék nem éltek ezzel a lehetőséggel. Jelenlegi állapotában az épület nemcsak pénzügyi terhet jelent, hanem értékesíthetetlen is, ami már a költségvetés szintjén is komoly hiányt eredményez.

Rákosrendező - pusztán a telek vételára 50,9 milliárd forint. Tekintve, hogy a várakozások szerint a Fővárosi Önkormányzat nyár végére egyébként is 117 milliárdos mínuszra számít, elmondható, hogy az adósságteher egy jelentős részét a rákosrendezői bevásárlás jelenti. Nem elhanyagolható költség továbbá, hogy a terület megtisztítását (a vasúti területek kivételével) a fővárosnak kell biztosítania, ráadásul a Karácsony-féle Parkváros nevű koncepció megfizethető árú, tehát vélhetően a piaci árszint alatt értékesíthető lakásokat ígér, ami valamilyen formában önkormányzati hozzájárulást sejtet a projekt kivitelezéséhez.

A tanácsadók - jelentős mértékben emelkedett a Fővárosi Önkormányzat tanácsadóinak száma és bérköltsége. Az adatok szerint nemcsak új tanácsadók kerültek pozícióba, de több korábbi politikai szereplő is magas fizetéssel tért vissza az önkormányzati rendszerbe. "A főváros fenntarthatósági ügyekért felelős tanácsadójaként például idén január óta dolgozik V. Naszályi Márta, az I. kerület korábbi polgármestere, aki a 2023-as választáson vereséget szenvedett. Ő havi bruttó 830 ezer forintot kap új megbízatásáért. Érdekesség, hogy a fővárosnak már volt ilyen pozícióban tanácsadója Rauschenberger Péter személyében, így felmerül a kérdés: mi indokolja az azonos területre egy második tanácsadó alkalmazását? A legjobban fizetett tanácsadók közé tartozik Jávor Benedek, korábbi európai parlamenti képviselő, aki jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét vezeti. Munkájáért 1,55 millió forintos havi bért kap".

A bérek terén is jelentős emelkedések tapasztalhatók: Gál J. Zoltán, aki a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején államtitkári posztot töltött be, jövedelmét 1,95 millió forintról 2,01 millió forintra növelte. A legnagyobb mértékű fizetésemelést azonban Kiss Ambrus érte el, aki havi bérét 1,55 millió forintról 3,18 millió forintra emelte; ezzel ő lett a főváros legmagasabb fizetésű tanácsadója. Kiss korábban Gyurcsány Ferenc közvetlen munkatársaként, a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnökeként tevékenykedett. A fővárosi tanácsadók között ott van Misetics Bálint is, aki lakás- és szociálpolitikai főtanácsadóként havi 1,05 millió forintot keres. Kendernay János, az LMP volt politikusa városdiplomáciai főtanácsadóként 1,03 millió forintos havi bérért dolgozik. Kerpel-Fronius Gábor, a korábbi főpolgármester-helyettes, részvételiségi önkormányzati tanácsadóként havi 1,13 millió forintért végzi feladatait.

A tanulmány szerkesztői szerint a tanácsadói létszám és a bérköltségek ilyen mértékű növekedése komoly kérdéseket vet fel, különösen annak fényében, hogy a főváros vezetése rendszeresen pénzügyi nehézségekről számol be, sőt csődközeli állapotot emleget. "Ebben a kontextusban sokak számára nehezen igazolható, hogy évente több mint 400 millió forintot fordítanak tanácsadók foglalkoztatására. Ha ezt öt évre vetítjük, máris 2 milliárd forintnál tartunk" - olvasható.

Az elmúlt hat évben számtalan költségnövekedés következett be a városvezetés tétlenkedése miatt, ráadásul az olyan politikai alapú gazdasági döntések, mint a Rákosrendező megvásárlása csak tovább mélyítették az adósságspirált, amelyet a felelőtlen gazdálkodás okozott - olvasható a Tényellenőr tanulmányban.