Mercedes, Miele, Siemens: aggodalommal tekintenek a dexit következményeire, hiszen komoly félelmeik vannak az euró stabilitása miatt.

Fotó: Getty Images / dpa / Swen Pförtner - Björn Höcke, a türingiai tartományi parlament AfD-frakciójának vezetője, egy orosz gyártmányú autóval érkezik, hogy részt vegyen a szavazáson.

Bár a német ipar és a gazdasági élet vezetői eddig jellemzően távol maradtak a pártpolitikai diskurzusoktól, a közelgő vasárnapi előrehozott választások hatására most mégis levetkőzték hűvös távolságtartásukat. Együttműködve egy közös kampányt indítottak a bevándorlásellenes és euroszkeptikus AfD párt ellen, ezzel is kifejezve álláspontjukat és aggodalmaikat a politikai helyzet kapcsán.

Eckart von Klaeden, a Mercedes-Benz külügyi vezetője a Deutsche Wellének adott interjújában hangsúlyozta, hogy a vállalat alapelveivel éles ellentétben áll az AfD által hirdetett idegengyűlölet, antiszemitizmus és szélsőséges nézetek. Szerinte ezek a nézetek komoly veszélyt jelentenek a társadalmi jólétre és a vállalat felelősségére.

A prémium márka képviselője arra is utalt, hogy a jövőbeni német kormánnyal való kapcsolatukat befolyásolni fogja, mely pártok kerülnek a koalícióba.

Az autógyártó nem az egyetlen, aki hangot ad a jobboldali populizmus ellen: a Német Autóipari Szövetség (VDA) is osztja ezt a nézetet, ahogyan a dortmundi központú állványgyártó vállalat, a Bönniger Gerüstbau is.

Ezen túlmenően a Bosch, a Bayer és több mint 30 egyéb vállalat már korábban is együttműködést alakított ki a tolerancia, a nyitottság és a sokszínűség előmozdítása érdekében.

A kampányhoz több mint 90 családi vállalkozás kapcsolódott be, ezzel gazdagítva a közösségi összefogást.

Németországban a vállalatok eddig távol maradtak a pártpolitikától, ahogy a szakmai szövetségek is.

Knut Bergmann, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szakértője kiemelte, hogy a múltban nem volt jellemző, hogy gazdasági szereplők nyíltan támogattak vagy ellenálltak politikai pártoknak. Most viszont több reklámkampány is látható, amelyek ezt a tendenciát megváltoztatják.

Szerinte a kiállás mögött az húzódik meg, hogy az üzleti körök attól félnek: a radikálisok hatalomra jutása hátrányosan érintheti a környezetüket, különösen a keleti országrészben, ahol ennek a lehetősége fokozottan fennáll. Ezek a kirekesztő nézetek pedig nemcsak a társadalmi feszültségeket növelhetik, hanem a beruházások és a szakképzett munkaerő bevándorlásának csökkenéséhez is vezethetnek.

A politikai semlegesség megsértése nem új keletű jelenség: a cégek már a tavalyi EU-választások előtt is kifejezték véleményüket, és a 2024-es Bergmann-felmérés során több mint 900 vállalatot vontak be a kutatásba.

Ebben minden második nyugat-német és minden negyedik kelet-német cég helyezkedett nyíltan szembe az AfD-vel.

A német politikai tájképen a populista párt, amely nyíltan EU- és eurószkeptikus álláspontot képvisel, komoly aggodalmat kelt a szereplők körében. Kormányprogramjában többször is utalt a dexit (Németország kilépése az EU-ból) lehetőségére, ami fokozza a bizonytalanságot. (Részletesebben az AfD választási programjáról itt található információ.)

Az Európai Unióból való kilépés viszont a közgazdászok szerint hosszú évekre alávágna a német gazdaságnak, amelyet a vezető kutatóintézetek, mint a DIW, a müncheni Ifo és az IW Köln is alátámasztanak.

A bankok is ágálnak a jobboldali radikálisok ellen: a KfW állami fejlesztési bank szerint például nem lehet kérdés, hogy a jövő nemcsak Németországban, hanem az Európán belüli Németországban van, idegengyűlölet és izoláció nélkül.

Ezért a pénzintézet a választások előtt csatlakozott ahhoz a 14 aláíróhoz a bankszektorból, amelyek Németország liberális demokratikus alaprendjének megőrzése mellett szólaltak fel, olyan résztvevőkkel, mint a Deutsche Bank, az ING vagy a Frankfurter Sparkasse.

A Commerzbank pedig úgy foglalt állást, hogy a félelem, a protekcionizmus és a megosztottság nem jelent megoldást korunk sürgető problémáira.