Mekkora a valószínűsége annak, hogy a következő pápai választás során egy magyar származású egyházi vezetőt emelnek a trónra?

Ferenc pápa, aki 88 esztendőt élt, húsvéthétfőn távozott az élők sorából. Temetésére szombaton került sor, amely mély gyászba borította a híveket világszerte. Az események hátteréről és a pápaválasztás folyamatáról Érszegi Márk Aurél, a Vatikán szakértője, akinek korábbi tapasztalatai között szerepel a vatikáni magyar nagykövetség diplomatájaként végzett munka, osztotta meg gondolatait.

Érszegi Márk Aurél a Ferenc pápáról alkotott egyházfői emlékünket elemezve megjegyezte: „Ez nagymértékben függ attól, hogy az egyházon belüli vagy kívüli szereplők milyen kontextusban helyezkednek el. Ferenc pápa sokszor a hívők körén kívül szélesebb népszerűségnek örvendett, mint az egyház falain belül. Ennek oka nem csupán az volt, hogy merész reformokra törekedett, amelyekkel sokan nem tudtak azonosulni, és amelyek szakítottak a régmúlt hagyományaival, hanem az is, hogy ő maga is hangsúlyozta a fontosságát annak, hogy az egyháztól távol élőkhöz eljusson. Ahogy ő fogalmazott, a perifériák hangját kívánta megszólítani, ami magában foglalja a szegényeket, menekülteket, a világ távoli részein élőket, de különösen azokat, akik nem rendelkeznek hittel. Az evangélium örömhírét mindenkinek el akarta juttatni.”

Ennek szellemében elsősorban arra hívta fel a figyelmet, ahogyan egyik enciklikája is megfogalmazza: Fratelli Tutti. Mindannyian egy család tagjai vagyunk. Ferenc pápa ezt az alapvető gondolatot emelte ki. Azok, akik tisztelték őt, leginkább arra az üzenetre fognak visszaemlékezni, hogy mindannyian testvérek vagyunk egymás számára.

- fogalmazott Érszegi Márk Aurél.

A Vatikán-szakértő kifejtette, hogy a széküresedés időszaka alatt az egyik leglényegesebb feladat a temetés megszervezése. Ebben az időszakban a bíborosi kollégium gyakorolja a hatalmat az egyház keretein belül, azonban nem léphet a pápa helyére, így olyan ügyekben nem tudnak döntéseket hozni, amelyek kifejezetten a pápa hatáskörébe tartoznak.

A bíborosok felelősségteljesen megszervezik a temetési ceremóniát és előkészítik a konklávét, amely a következő pápa megválasztásának színhelye lesz. A pápa búcsúztatása több lépésből áll: elsőként a palotakápolnában, jelen esetben a Szent Márta Ház kápolnájában történik a felravatalozás, majd az események folytatódnak a Szent Péter-bazilikában, végül pedig szombaton következik a gyászszertartás és a temetés. Érszegi Aurél Márk hangsúlyozta, hogy "ez nem csupán arról szól, hogy a ceremóniák nagy befogadóképességű helyszíneken zajlanak, hanem mély szimbolikával bírnak. Gondoljunk csak a Szent Péter térre, ahol az első pápa vértanúhalált halt."

A gyászszertartás végső búcsúvételét követően a koporsót átszállították a temetés helyszínére. Ferenc pápa kérésének megfelelően a szertartás nem a Vatikánban, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában fog zajlani.

Érszegi Márk Aurél arra a kérdésünkre, hogy mi alapján dönt a konklávé a következő pápáról, aláhúzta: "Mindenekelőtt azt vitatják meg, hogy milyen helyzetben van az egyház, és mire van szükség. Legalább két elmélkedő előadást meghallgatnak, az egyiket a volt Monte-Cassino-i bencés apát, Dom Donato Ogliari tartja, a másikat Raniero Cantalamessa kapucinus rendi bíboros, aki évtizedekig a pápai ház szónoka volt. Nem politikai helyzetértékelésről van szó, hanem az egyház jelenkori feladatairól és kihívásairól. Elemzik és próbálják megérteni a helyzetet, a bíborosok pedig elmondhatják a meglátásaikat".

Ez az a szempontok összessége, amely alapján a bíborosok mérlegelik a konklávé során hozott döntéseiket. Ezen szempontok figyelembevételével próbálják meghatározni, hogy ki lehet az a jelölt, aki a legjobban megfelel a jelenkor kihívásainak.

Számos szempontot figyelembe vehetünk, amikor egy pápa választásáról beszélünk. Fontos lehet a jelölt kora, hiszen ez befolyásolja a vezetői stílusát és a hosszú távú terveit. A szervezési képességei, az elmélyült imaélete és a teológiai felkészültsége szintén kulcsszerepet játszanak abban, hogy mennyire lesz képes hatékonyan irányítani az egyházat. Emellett érdemes megfontolni, hogy mennyire képviseli a folytonosságot az előző pápához képest, vagy hogy várható-e tőle jelentős iránymódosítás. Továbbá, a kultúrkör, ahonnan érkezett, szintén formálhatja a nézeteit és megközelítését, ami színesebbé teheti az egyház vezetését.

- sorolta Érszegi Márk Aurél.

A bíborosok szavazása során több fordulón keresztül keresik a megfelelő jelöltet, aki elnyeri a szavazók kétharmados többségét. Amennyiben a választott személy elfogadja a konklávé döntését, azonnal ő lép a pápai trónra. Ezt követően felölti a pápai öltözetet, és hűséget esket a bíborosokkal, beleértve azokat is, akik nem őt támogatták. A hagyomány szerint az új pápa ezután megjelenik a Szent Péter-bazilika erkélyén, ahol áldást ad az összegyűlt híveknek és az egész világ számára – ezt Urbi et Orbi néven ismerjük. Ilyenkor a pápa köszönti a tömeget néhány mondatban, de ez még nem tekinthető hivatalos programbeszédnek; az első miséjén elhangzottak inkább már ennek számítanak.

Érszegi Márk Aurél információi szerint a megválasztást követően körülbelül egy héten belül kerül sor arra a szertartásra, amely ünnepélyesen jelzi a római pápa péteri szolgálatának kezdetét. Régebben a pápáknak koronázási ceremóniájuk volt, ám ez a hagyomány I. János Pál óta eltűnt. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez nem beiktatási esemény, mivel az új pápa már a konklávé döntésének elfogadásakor hivatalba lép.

A szolgálat megkezdését két szimbólum fejezi ki, az egyik a pallium átadása, ami egy gyapjúból készített stóla, ezt a pápa nyakába/vállára helyezik, és a szentmiséken viseli. A másik a halászgyűrű, amivel kapcsolatban Érszegi Márk Aurél úgy fogalmazott, hogy "azt idézi meg, amikor Jézus Krisztus a halász Péter apostolnak azt mondta, innentől kezdve, ha őt követi, emberhalásszá, az embereket Krisztus ügyének megnyerő személlyé teszi. Ez mindig a pápák egyfajta jelképe volt, ezt ábrázolja a pápa pecsétgyűrűje, amivel hitelesíti a dokumentumokat".

Ferenc pápa halála után rögtön elindultak a találgatások arról, hogy ki lehet az új pápa. Erdő Péter bíboros valamennyi esélylatolgató listán helyet kapott.

Természetesen sokan spekulálnak arról, hogy ki lehet a legesélyesebb jelölt a különböző szempontok figyelembevételével. Az általunk látott listákon Erdő Péter bíboros neve rendszerint az élmezőnyben található, sokan őt tartják az egyik legalkalmasabb személynek. Nem csupán a legnagyobb népszerűségnek örvend, hanem hosszú évek óta aktívan részt vesz a hívek szolgálatában. A bíborosi karon belül is jelentős tiszteletnek örvend, hiszen vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, ő volt a püspöki szinódus főelőadója, emellett sikeresen megszervezett egy Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, valamint két pápalátogatásnak is ő volt a házigazdája Budapesten. Továbbá, mint elismert egyházjogász, jól ismeri az egyház működését és gondosan ügyel a szabályok betartására is.

- jellemezte Erdő Péter bíborost Érszegi Márk Aurél.