A budapesti csúcstalálkozó jövője kérdésessé vált, miután Zelenszkij bejelentette, hogy nem látogat el a magyar fővárosba. A helyzet alakulása komoly hatással lehet a tervezett egyeztetésekre és a régió politikai dinamikájára.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, elkezdte előkészíteni a Zelenszkij és Putyin közötti csúcstalálkozót, ám a felek eltérő igényei miatt a megállapodás egyre távolabbinak tűnik. Budapest egy lehetséges helyszínként merült fel, amit Zelenszkij azonnal elvetett, hangoztatva, hogy Magyarország nem nyújtott elegendő támogatást Ukrajnának. Az ukrán elnök egyértelművé tette, hogy a magyar kormány hozzáállása akadályozza a közelgő egyeztetéseket.

Az amerikai elnök nemrég még bizakodóan beszélt arról, hogy a Zelenszkij-Putyin-találkozó akár már heteken belül megvalósulhat. Mindeközben napról napra fokozódnak a harcok, és olyan követelések jelennek meg, amelyek egyre távolabb sodorják a megegyezést.

Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy elindította a csúcstalálkozó előkészületeit, és telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal is. A Kreml azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Putyin hajlandó találkozni Zelenszkijjel, de csak abban az esetben, ha a legfontosabb kérdéseket előre tisztázzák. Ez Moszkva részéről gyakorlatilag azt jelenti, hogy Kijevnek minden orosz követelést el kellene fogadnia - írja a BBC.

Az ukrán elnök szintén csak bizonyos feltételek mellett ülne le Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. Volodimir Zelenszkij szeretné elérni, hogy a nyugati szövetségesekkel előre megállapodjanak Ukrajna biztonsági garanciáiról.

Friedrich Merz, a német kancellár, úgy véli, hogy a találkozóra akár már két héten belül sor kerülhet. Ugyanakkor megfogalmazta, hogy "nem biztos, hogy Putyinban megvan a kellő bátorság ehhez" – számolt be róla a hirado.hu.

A Fehér Házban folytatott megbeszélések nyomán Budapest is felkerült a potenciális találkozóhelyek listájára, amelyet az amerikai fél is pozitívan fogadott. Szijjártó Péter külügyminiszter kifejezte Magyarország elkötelezettségét a budapesti csúcstalálkozó iránt: "Magyarország mindig nyitott a felek fogadására a háború lezárásáról folytatott tárgyalások során. Mindössze annyit kérünk, hogy egy órával előtte értesítsenek minket, hogy megfelelő, biztonságos és egyenlő feltételeket tudjunk biztosítani minden résztvevő számára" - hangsúlyozta.

A magyar csúcstalálkozó ötlete nem mindenkit ragadott magával: Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en kifejezte ellenérzéseit a budapesti helyszín kapcsán, míg Volodimir Zelenszkij bonyolult alternatívának titulálta az eseményt.

"Őszintén szólva, Budapest nem támogatott minket. Nem mondom, hogy Orbán Viktor politikája Ukrajna ellen irányult, de ellenezte Ukrajna támogatását" - jelentette ki az ukrán elnök.

Kiemelte, hogy Ausztria, Svájc, Törökország, Szaúd-Arábia és a Vatikán is sokkal megfelelőbb helyszíneknek tűnnek a számára.

Az utóbbi években az ukrán-magyar kapcsolatok egyre inkább megromlottak, amit számos régi és újabb konfliktus is súlyosbított.

Az ukrán parlament 2017-ben és 2019-ben is olyan törvényeket fogadott el, amelyek nagymértékben korlátozták a kisebbségi nyelvek használatát. A jogszabályt a kárpátaljai magyar közösség és Budapest tiltakozása ellenére is életbe léptették. A két ország között szinte állandó feszültségforrás a kisebbségi jogok kérdése. Az ukrán nyelvtörvények miatt számos magyar nyelvű iskolának kellett bezárnia, ami jelentős mértékben csökkentette a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit a régióban.

Magyarország a háború kezdete óta a béke szószólójaként lép fel, ezért elkerüli a fegyverek küldését, és nem vállal pénzügyi kötelezettségeket az ukrajnai fegyverszállítmányokkal kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök többször is megakadályozta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit, ami tovább növelte a diplomáciai feszültségeket a régióban.

Idén februárban a magyar titkosszolgálatok arról számoltak be, hogy Ukrajna lejárató kampányt indított a magyar miniszterelnök ellen. Áprilisra az ukrán vezetés bizonyítékok és valós alap nélkül állította, hogy Kárpátalján két magyar kém került őrizetbe. Ezzel párhuzamosan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszlépésként kiutasított két ukrán diplomatát, akik a vádak szerint kémkedtek Magyarország területén. Erre reagálva az ukrán külügyminisztérium is hasonló lépésre szánta el magát, és két magyar diplomatát kiutasított Kijevből.

Sebestyén József, egy ukrán-magyar kettős állampolgár halála tovább mélyítette a diplomáciai feszültségeket. A 45 éves beregszászi férfi tragikus sorsa egy brutális támadás következményeként következett be, amely során ukrán toborzók vasdorongokkal sújtották őt, és a sérülései végül három héttel később életét oltották ki. A botrány kirobbanásakor Kijev ígéretet tett a nyomozás megindítására, azonban néhány héttel később az ukrán hatóságok váratlanul leállították a nyomozást, ezzel tovább rontva a helyzetet.

Augusztus hónapban több ukrán támadás irányult az orosz olajat szállító Barátság kőolajvezeték ellen. Az Egyesült Államok hírszerzési jelentései alapján Volodimir Zelenszkij korábban a legközelebbi tanácsadói körében felvetette, hogy a Barátság kőolajvezeték felrobbantása lehetőséget adna Magyarország ipari szektorának meggyengítésére.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, kifejezve nemtetszését a Voks 2025 elnevezésű országos véleménynyilvánító szavazás elindítása miatt. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő olyan lépéseket tesz, amelyek rendkívül veszélyesek lehetnek. Rámutatott egy Tisza Párt által végzett felmérés eredményeire is, amely szerint a magyar lakosság 70%-a támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Orbán Viktor válaszában jelezte, hogy tisztában van Zelenszkij fenyegetésével, miszerint egy ukránbarát kormányt kívánna látni Magyarországon, amelyhez már rendelkezik a szükséges szövetségesekkel is.

Budapest és a kijevi kormány között feszültségek és diplomáciai nézeteltérések tapasztalhatók, azonban Magyarország mégis komoly támogatást biztosít Ukrajnának. A magyar kormány a háború kitörése óta jelentős humanitárius erőfeszítéseket tett, hogy segítsen Ukrajnának és az onnan menekülő embereknek.

Idén márciusig hazánkba több mint 1,4 millió ukrán érkezett, közülük körülbelül 700 ezren részesültek valamilyen formában támogatásban, míg körülbelül 50 ezren kaptak menedékjogot.

A magyar kormány jelentős, több mint százmilliárd forintos összeget szentelt az ukrajnai menekültek támogatásának és ellátásának. Ez a támogatási rendszer széles spektrumot ölel fel, beleértve az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatási lehetőségeket, az utazási kedvezményeket, a lakhatási segítséget, valamint az energetikai támogatást is.

A magyar karitatív szervezetek több milliárd forint értékben szállítottak élelmiszert, gyógyszert, ruházatot és egyéb eszközöket Ukrajnába, valamint Magyarországon is számos menekültet láttak el. Bár a magyar-ukrán politikai kapcsolatok feszültek, a humanitárius segítségnyújtás ennek ellenére is folyamatos.