A Balaton partján medvehagyma tenger terül el, melynek illata betölti a levegőt, míg a környező bazalt tornyok büszkén emelkednek a horizont fölé. Az éjszakai csendben a természet hangjai szólnak, és a zöldellő medvehagyma mezők varázslatos kontrasztot al
A Balatontól egy kőhajításnyira találhatjuk "Zala megye csodáját" - legalábbis így hirdeti magát a Vindornyaszőlős melletti Kovácsi-hegy "bazalt utca" nevű képződménye. És valóban, tényleg csodaszép hely, ahol a zöld erdőben, mohás kőkockákból épült tornyok, szétszóródott sziklák, repedések, lyukak, kisebb barlangok találhatóak. A nagy nyári hőségben enyhet adó erdő jó program lehet nyáron is, de minden évszakban meg van a maga szépsége. Tavasszal pedig medvehagyma beszerző túra is lehet. Nézzétek milyen gyönyörű!
Hol is található? Magyarország Zala megyéjében, Vindornyaszőlős és Nagygörbő között terül el. A pontos helyet a térképen ITT találod.
Amennyiben a Balaton irányából, például Keszthely vagy Hévíz környékéről érkeztek, érdemes Vindornyaszőlős után jobbra letérni egy magánútra. Ezen az úton haladva elérhetitek a kőbányát, ahol egy kisebb parkoló is található. Alternatív megoldásként a Bazalt utcát Nagygörbő vagy Zalaszántó felől gyalogosan is megközelíthetitek.
A jármű elhagyása után a másik oldalon nagy piros felirat jelzi, hogy merre is kell bemenni az erdőbe. (A piros tanösvény felirat alatt kisebb betűkkel oda van írva a Bazalt-utca is.)
A tanösvény Buruczki Ferenc nevét viseli, mely a környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a Zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "Bazalt-utca".
De ehhez még sokat kell gyalogolnunk, hiszen először egy varázslatos erdei ösvényen kell áthaladnunk, hogy elérjük a sűrű erdő mélyebb részeit.
Hamarosan egy apró patak csatlakozik hozzánk, amely csak halkan csörgedezik a gyalogút mentén. Nem kell óriási vízfolyamra számítani; ez inkább egy kedves kis vízcsík, ami sebesen kanyarog. Persze lehet, hogy heves esőzések után megtelik, és akkor könnyen sáros lábnyomokat hagyhatunk magunk után.
Az ösvény két oldalán pedig medvehagyma tenger hullámzik. Ha valaki szereti, összekötheti a kellemest a hasznossal.
A patakon néha át is kelhetünk, és bizony akadnak helyek, ahol impozáns "hídon" kell átkelnünk. :)
A Kovácsi-hegycsoport a Keszthelyi-hegység legnyugatibb részét alkotja, és egyedi helyzetével tűnik ki a térség többi hegyének sorából. Míg a Keszthelyi-hegység többi tagja más geológiai folyamatok révén formálódott, a Kovácsi-hegycsoport vulkáni eredete teszi különlegessé. E lenyűgöző táj kialakulása körülbelül 6 millió évvel ezelőtt, a Balaton-felvidéken zajló vulkanikus aktivitás következményeként következett be.
Az út mentén rejtélyes motívumok díszítik a fák törzseit. Különösen figyelemre méltó, hogy a szent korona és Szent István szimbólumai bukkannak fel ezen a fás ösvényen. Amikor ilyen jelképek sorakoznak a fákon, az arra utal, hogy helyes úton haladunk.
Hamarosan egy nyílt, szellős területen halad át az út, ahol a villanyvezetékek a hegy gerincén keresztezik az utat.
Aztán kis pihenő helyre lelhetünk, esőbeállóval, padokkal, asztalokkal, az égig érő fák tövében.
A kihelyezett tábla pedig gyönyörű gondolatokat oszt meg velünk a fákról Jankovics Marcelltől és Szatyor Győzőtől:
A fa, mint az élet egyik legősibb szimbóluma, régóta meghatározó szerepet játszik az emberi létben, legyen szó élő vagy holt anyagáról. Talán ezért is foglal el központi helyet a világ népeinek gondolkodásában és hitvilágában. A növények között a fa a legbonyolultabb jelentésekkel bír, hiszen egyszerre szimbolizálja az életet és a halált, a megújulást, a termékenységet, az örök fejlődést, valamint az időt és a tekintélyt. Gyökerei a Föld mélyébe nyúlnak, míg ágaival az ég felé tör, ezzel létrehozva egyedüli hidat a különböző világok – az alvilág, a valóság és a mennyország – között. A fa mindezek mellett magában hordozza a négy alapvető elemet is: nedveiben a vizet, amely életet ad; a levegőt, amelyet lélegzik és megtisztít; a földet, amelyben gyökerezik; és a tüzet, amely az anyagából születik.
A fák alatt a Lívia-forrást találjuk. A táblán rövid üzenet: "Te nemcsak olyan forrás vagy, amelyik engedi magát megtalálni. Te az a forrás vagy, amelyik maga indul el megkeresni a szomjazókat."
Ha azt hisszük, hogy itt igazán elvonulhatunk a világ elől, akkor nagyot tévedünk. Ugyan lehet, hogy a hely nem nyerte el a nemzeti hírnevet, de a helybeliek jól ismerik, és szívükhöz nőtt a gyönyörű táj. Sokan járnak ki az erdőbe, mind különböző okokból, de valószínű, hogy előbb-utóbb másokkal is összefutunk. Mi például a forrásnál egy nagyobb családba és egy fiatalokból álló csapatba botlottunk a Vadlány-liknál.
Az ösvény mentén futó emberkeként fákra festett jelzésekkel is összeakadhatunk, amelyek valószínűleg egy erdei futópályát jelölnek. Érdekes, hogy hasonló jelzésekkel találkozhatunk a közeli Rezi-várhoz vezető úton is.
Egy különleges kövön egy emléktábla hirdeti Magyarország gazdag élővilágának egyik elkötelezett kutatóját, Dr. Loksa Imrét. Ezt a tiszteletadást 2005-ben állították fel tanítványai és tisztelői, akiknek munkássága és szenvedélye mély nyomot hagyott a természetvédelem területén.
Hamarosan egy impozáns táblához érkezünk, amely információt nyújt a "Vadlány-lik"-ról, azonban fontos megjegyezni, hogy a barlang nem itt található.
A barlanghoz vezető útvonalat a táblától jobbra fordulva találjuk, ahol a sárga barlangjelzés irányít minket. Ez a jelzés egy ideig megbízhatóan kalauzol bennünket a bejárat felé.
Fenséges, mohával benőtt sziklákon kapaszkodhatunk felfelé, egészen a Bazalt utca fölé. A csúcsra érve árnyékos tűzrakóhely és kényelmes padok várnak ránk, ahol tündérek és manók helyett a természet nyugalmát élvezhetjük. Itt érdemes kutakodni a barlangnak becézett titkos bejárat után, amelyről számtalan legenda szól.
"Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák. Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbujdosott és soha többé nem látták. Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket..."
A "Vadlány-lik" barlang a bazaltutcával egy időben keletkezett, egy érdekes geológiai folyamat eredményeként. A földmozgások és suvadások következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és merőleges repedések alakultak ki, amelyek közül az egyik adta életet a Vadlánylik-barlangnak. E különleges helyen számos állat találta meg otthonát és búvóhelyét, de talán a legfigyelemreméltóbbak az éjszakai életet élő denevérek. A barlang szobájának mélyén felhalmozódott guanó egyértelmű nyomot hagy a jelenlétükre. A Vadlány-lik nem csupán a környező barlangok között emelkedik ki, hanem méretei, belső elrendezése és „komfortos” hatása révén alkalmassá vált arra, hogy időnként lakóhelyként is funkcionáljon.
Utoljára a német megszállás - nyilas időkben használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált. Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely mondaként maradt ránk egy leányról.
Valójában nem nehéz elsétálni mellette, de fent már érdemes alaposan körülnézni, hogy rátaláljatok. Valószínűleg én is csak azért fedeztem fel, mert mások is ott tartózkodtak. Ők tudták, merre kell keresni. :)
Ha elérjük a barlangot, felülről lenyűgözhetjük a monumentális bazalt tornyokat, amelyek a táj fölé emelkednek. De legyünk körültekintőek, mert könnyen megeshet, hogy valaki véletlenül lecsúszik!
Ezután azon az ösvényen, amelyen felfelé haladtunk, visszatérhetünk a táblához, hiszen a bazaltkövek utcája lent terül el. Ha a magasból érkezünk, a Vadlány barlangját bemutató táblánál balra fordulhatunk, míg ha alulról jövünk, akkor egyenesen folytathatjuk az utunkat.
A természeti erők által formált lenyűgöző képződmények, mint a "bazalt-utcák", a hegység lepusztulásának és suvadásának nyomait őrzik. Ezek a különleges bazaltoszlopok a nyugati és délnyugati oldalon találhatók, és a peremről lehasadt, megrepedezett formációk sokaságát alkotják. E csodálatos jelenség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén helyezkedik el, ahol a természet és a geológiai folyamatok csodálatos harmóniában találkoznak.
Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult "barlangot" is rejt.
2010-ben a Nagykanizsai Kerekasztal Civil Egyesület pályázati felhívására Vindornyaszőlős önkormányzata egy különleges lehetőséget ragadott meg: a település határában található Kovácsi-hegyi tanösvény bemutatását tűzte ki célul. Ezzel a kezdeményezéssel sikerült elnyerniük Zala megye 7 csodája kitüntető címet, ami nemcsak a község hírnevét öregbítette, hanem a helyi közösség összefogását is erősítette. A gyönyörű tájat és a tanösvényt méltató márványtábla ma is látható a Bazalt-utca mentén, egy sziklán, emlékeztetve mindenkit a település természeti értékeire és a közös sikerre.
A leglenyűgözőbb és leggyakrabban megörökített sziklaformáció a következő képen látható két impozáns oszlop. Ha a "bazalt utca" kifejezésre keresel az interneten, szinte biztos, hogy ezt a látványos képet fogod először találni erről a varázslatos helyszínről.
A többi, "szétszóródott" hatalmas szikla is lenyűgöző és gyönyörű látványt nyújt. Mohával borított, zöld bazaltdarabok tűnnek fel itt-ott, mintha egy óriási művész keze alkotta volna őket véletlenszerűen.
Egyes területeken a medvehagyma mellett a meténg varázslatos szőnyegébe is beleszerethetünk.
A bazaltutca mára a szomszédos bánya erőteljes működése következtében több szakaszon betemetődött és sziklái ledőltek, mégis megmaradt eredeti szépségében annak északi több száz méter hosszú szakasza, mely jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része.
A hatalmas sziklák között csupán egy keskeny ösvény kanyarog, ahol érdemes figyelni a lábunk elé, mert különben könnyen megbotolhatunk az apró kövekben, amelyek ott hevernek.
A sűrű, zöld erdőben megbújó nagy mohás sziklák között olyan sétálni, mint egy mesevilágban. Néha nem árt a hátunk mögé is nézni, hátha ott figyel egy manó, vagy erdei szellem, esetleg Maminti, a kicsi zöld tündér.
A sziklafal lenyűgöző látványt nyújt, tele hatalmas, összetöredezett bazalttömbökkel, amelyek szinte műalkotásként emelkednek ki a tájból. Az ember könnyen elfelejtheti, hogy az idevezető, idilli erdei ösvény milyen közel viszi őt ehhez a zord, sziklás világba, ahol a bazalt formái és textúrái izgalmas kontrasztot alkotnak a környező természet lágy vonalaival.
A bazalt egy magmás kőzet, amely a kiömlési vulkanikus kőzetek csoportjába sorolható. Alapszíne a szürkétől a feketéig változik, azonban bizonyos területeken vörös árnyalatokat is megfigyelhetünk. Mi állhat ennek hátterében? Lehetséges, hogy a vas-oxid felelős ezért a színbeli eltérésért, de talán más tényezők is hozzájárulnak ehhez a különleges jelenséghez...
Miután alaposan elmerültünk a Bazalt-utca lenyűgöző szépségében, és magunkba szívtuk a kövek, az erdő és a természet varázsát, feltöltődve és megújulva indulunk vissza. Ha a kőbányától kezdtük utunkat, akkor ugyanazon a mesés ösvényen kell visszafelé lépkednünk. Újra az árnyas erdő hívogató kis gyalogútján haladva élvezhetjük a természet csendes ölelését.
Visszatérve a fákhoz - "A népek képzeletének gazdag kincsestárában ott találhatók a fákkal és az erdővel kapcsolatos hiedelmek, történetek. Minden fának lelke, szelleme van. Más népek szerint a halottak lelke, az ősök szelleme lakik a fákban. Régi szokás volt, hogy a gyermek születésekor az apa fát ültetett a gyermekének, akinek a sorsa attól kezdve összeforrt a fáéval. Betegsége esetén, ha átemelték életfája ágai között, akkor meggyógyult, újjá született.
A fa életciklusának éves ritmusával - kihajtás, virágzás, gyümölcsérés, lombhullás - az örök körforgást jelképezi."
"Az ősidők óta kialakult mély kapcsolat az ember és a természet között mára megváltozott. Sokan a fában, erdőben nem látnak mást, mint pusztán anyagi értéket. Mindannyiunk felelőssége, hogy ez a szemlélet megváltozzon, és olyan tisztelettel tudjunk ismét a fákra tekinteni, mint őseink tették. Tennünk kell azért, hogy megmaradjanak azok a kulturális, természeti örökségek, melyekkel élhető, értékekben gazdag környezetet hagyunk utódainkra."
A forrásnál megpihenhetünk, vagy piknikezhetünk, majd folytatódik az út a patak mentén, a medvehagyma tengeren át.
Amennyiben erre kalandoztok, ne feledjétek, hogy érdemes szánni egy kis időt erre a varázslatos helyszínre, mert garantáltan nem fogjátok megbánni. Minden évszak új arcát mutatja, de mindegyikben megtalálható a saját, lenyűgöző szépsége.
A Bazalt utca remek kiindulópontként szolgál, hiszen könnyedén elérhetjük a Zalaszántói Béke-sztúpát, valamint a Tátika- és Rezi-várakat is. Ezzel egy igazán tartalmas, egész napos kirándulásra nyílik lehetőség a környéken, ahol a természet és a történelem egyaránt vár ránk.
Ha szeretnétek naprakészen értesülni az új bejegyzésekről, ne felejtsétek el követni a Kiránduló Facebook oldalát sem!
Az információk egy része a www.turistamagazin.hu, a vindornyaszolos.hu, a www.geocaching.hu és a wikipedia oldalairól származik.
