Már Trump is kifejezte aggodalmát a gázai éhínség miatt, de optimistán nyilatkozott, hogy Amerika képes lesz kezelni a kialakult helyzetet.

Donald Trump amerikai elnök a négynapos közel-keleti útja zárónapján Abu-Dzabiban a Gázai övezet helyzetéről is kifejtette véleményét. Az elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy sokan szenvednek az éhezéstől Gázában, és kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok nemcsak figyelemmel kíséri a helyzetet, hanem aktívan törekedni fog annak megoldására is. Eközben az izraeli kormány hetek óta tagadja, hogy a bevezetett szigorú intézkedések és a folytatódó légicsapások a palesztin lakosság éhínségéhez vezetnének. Trump megnyilvánulásai így újabb jeleként szolgálnak a feszültségeknek, amelyek a két ország között feszülnek – írja a Guardian.

Donald Trump közel-keleti látogatását Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban kezdte, majd Katarba és az Egyesült Arab Emirátusokba folytatta útját. Az amerikai diplomáciai körökben azonban szemet szúróan hiányzik a programból Izrael, amely sok kérdést vetett fel. Az okok azonban több szempontból is érthetőek. Trump a látogatás során a könnyen elérhető, látványos gazdasági eredményekre kívánt fókuszálni, miközben a háttérben feszültség is feszítette a kapcsolatát Benjamin Netanjahuval. A márciusi gázai tűzszünet összeomlása, amelyet Netanjahu kormánya a saját diplomáciai sikerének könyvelt el, szintén hozzájárult ahhoz, hogy Trump úgy érezte, ezúttal elkerüli Izraelt.

Ennek ellenére egyértelmű volt, hogy Trump látogatása hatással lehet a gázai konfliktusra. A Hamász hétfőn, Izraelt megkerülve, szabadon engedte az utolsó amerikai állampolgársággal rendelkező túszt, míg Izrael abban bízott, hogy a Dohába utazó közel-keleti megbízott és a túsztárgyalásokért felelős kolléga képes lesz elérni a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátását. Sokan arra számítottak, hogy ez a látogatás a harcok átmeneti lecsillapodását eredményezi, azonban az előző három napban a konfliktus intenzitása még fokozódott az elmúlt hetekhez képest.

Egyes palesztin források szerint az elmúlt két napban akár 250-en is meghalhattak, és olyan közlés is érkezett, hogy csak pénteken 50 ember halt meg az izraeli légicsapásokban és szárazföldi támadásokban. Izrael a legtöbb légicsapást Hán Júniszra mérte, álláspontjuk szerint ugyanis az ottani kórház alatti alagutakban bujkál a Hamász jelenlegi vezetője. A támadásokon túl az is nehezíti a palesztinok helyzetét, hogy a Gázai övezetbe nehezen jutnak be a segélyek, mert Izrael szerint a Hamász ezeket korábban a saját hasznára fordította.

Ezért egy olyan javaslattal álltak elő, amelyet Amerika is támogat, és amely szerint néhány, magáncégek által üzemeltetett, izraeli katonák által védett központból lenne célszerű a segélyek elosztása. Korábban több segélyszervezet is kifejezte aggodalmát, miszerint ez a megoldás a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, kockázatos, és valószínűleg jogsértő is. Csütörtökön Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter is jelezte, hogy nyitottak más lehetőségekre, ha valaki jobb alternatívát tud javasolni.

Az izraeli kormány május elején döntött egy új szakasz megkezdéséről a gázai konfliktusban: a Gázai övezet megszállására készül, miközben a kétmilliós palesztin lakosságot egy szűk zónába kívánja áthelyezni. Az offenzíva előkészítése során több tízezer tartalékost mozgósítottak, és a felkészülés intenzíven zajlik. Azonban a támadás elindítását a kormány azzal a feltétellel köti össze, hogy Donald Trump közel-keleti látogatása milyen eredményekkel zárul: ha nem sikerül előrelépést elérni a túszok szabadon bocsátásával kapcsolatban, akkor a katonai akciót meg fogják indítani.

Trump korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kezelésbe venné a Gázai övezetet, amelyből "közel-keleti riviérát" építene a korábbi épületeket eltörölve, és az 1,8 milliós palesztin lakosság jelentős részét Jordániába, Egyiptomba telepítve. Ezt a palesztinok mellett a környező országok is elutasították. Több lap is úgy tudja, amerikai és izraeli diplomaták olyan lokációkat akartak meggyőzni a kitelepítettek befogadásáról, mint Szíria, Szudán, Szomália és Szomáliföld.