A világűr már nem csupán a nyugalom szigete: egyre inkább feszültségekkel teli térséggé alakul.
Emmanuel Macron francia elnök szerint "az űr már nem békés hely", és Európának fel kell készülnie arra, hogy megvédje érdekeit a Föld körüli pályán is.
A szerdán Toulouse-ban bemutatott friss nemzeti űrstratégia célja, hogy Franciaország katonai szempontból is megerősítse pozícióját az űrben. A francia vezető a CNES, az ország űrügynökségének központjában tartotta beszédét, ahol egy új létesítményt is ünnepélyesen felavattak, amely 500 katonatiszt munkáját fogja szolgálni.
A projekt célja a lézeres és elektromágneses zavaró technológiák innovatív fejlesztése, továbbá olyan őrszatellitek kidolgozása, amelyek hatékonyan reagálhatnak a versenytársak, különösen Oroszország és Kína, agresszív űrprogramjaira. Az Elysée-palota megjegyzése szerint "a rivális hatalmak rendszeresen közelítik meg a francia műholdakat, kémkednek, vagy zavaró technikákat alkalmaznak ellenük".
A francia elnöki hivatal aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a Sputnik S program keretein belül potenciálisan nukleáris fegyvereket helyezhet pályára. Ezek a fegyverek, valamint a fényes vagy megsemmisítő eszközök komoly fenyegetést jelenthetnek mind a polgári, mind a katonai műholdak biztonságára nézve.
Az ilyen támadások "egész nemzeteket béníthatnak meg", hiszen a kommunikáció, a navigáció és az energiahálózatok is műholdas rendszerekre épülnek.
Franciaország 2027-ig olyan járőr-szatellitek kifejlesztésére készül, amelyeket "kis harci repülőgépeknek" is nevezhetünk, és amelyek célja az ellenséges eszközök zavarása vagy semlegesítése. Macron hangsúlyozta, hogy e kezdeményezés célja a stratégiai önállóság megőrzése, ugyanakkor kiemelte, hogy Európa közös fellépése is elengedhetetlen.
Franciaország mellett Németország is komoly erőforrásokat irányít az űrvédelmi technológiák fejlesztésére, bejelentve egy 35 milliárd eurós programot a következő évtizedre. Boris Pistorius védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy "a jövő konfliktusai már nem csupán a Föld felszínén zajlanak", és a műholdas rendszerek a modern társadalmak egyik legsebezhetőbb pontját képezik. A német befektetések célja részben az orosz felderítő műholdak hatásának kiegyenlítése, valamint saját támadó képességek fejlesztése.
Az Európai Bizottság jelenleg egy átfogó űrvédelmi rendszer kiépítésén fáradozik, amely a tagállamok űrkapacitásainak és infrastrukturális elemeinek védelmét hivatott biztosítani. A tervek szerint 2030-ig akár 800 milliárd euró is bekerülhet a közös védelmi mechanizmusba és az űrkutatásba, ebből 60-70 milliárd euró kifejezetten a védelmi célok megvalósítására lenne elkülönítve.
