A budapesti diákok szövegértési képességei már most is aggasztó mértékben csökkennek.

Az oktatási felmérésekben eddig az volt a jellemző, hogy Budapest szinte egyedüliként kiemelkedik az országból a diákok teljesítménye alapján. Bár az eredményei továbbra is jobbak Budapesten, mint a legtöbb vidéki járásban, a legutóbbi kompetenciamérésen drasztikusan csökkent a nyolcadikos fővárosi diákok szövegértési teljesítménye - írja a HVG.

A kompetenciamérések szintjeit 2008-ban úgy lőtték be, hogy a hatodikosok átlageredménye ér 1500 pontot, és erre vetítik a nyolcadikosok és a tizedikesek eredményeit. 2024-ben a hatodikosok országos átlaga már csak 1440 pont volt szövegértésben, mindössze a nyolcadikosok átlaga érte el éppen az 1500-at. A lap összesítése szerint a budapesti diákok az országosnál jobb átlagpontszámot, 1547-et értek el, de az olló kezd zárulni.

2019-ben még egyetlen budapesti kerületben sem volt a nyolcadikosok szövegértésének átlaga 1600 pont alatt, ötben pedig még az 1700-at is meghaladta. Ma egy kivétellel már minden kerület átlaga 1600 pont alatti, hatban pedig még az 1500-at sem éri el.

A leggyengébb eredményt a XXIII. kerület nyolcadikosai mutatták fel, akik csupán 1424-es átlagot értek el. A kőbányai és a terézvárosi diákok teljesítménye is elmaradt a várttól. Budapesten csak az V. kerület tanulói tudtak túllépni az 1600-as átlagon, így ők emelkedtek ki a többi kerületből.

Valóban aggasztó a helyzet az ország számos területén: 21 járásban a nyolcadikos diákok szövegértési teljesítménye nem éri el az 1400 pontos szintet. Ez különösen aggasztó Kelet- és Északkelet-Magyarországon, ahol a fiatalok jelentős része úgy fejezi be az általános iskolát, hogy még egy alapvető szöveg értelmezése is komoly kihívást jelent számukra - állítja a lap.

Ennél is aggasztóbb, hogy az adatok szerint a diákok egyre nagyobb részének képességei romló tendenciát mutatnak: országosan a nyolcadikos diákok felének nincs olyan készség- és tudásszintje, amely megfelelő belépőt jelentene számukra a továbbtanuláshoz és a munkaerőpiacra.

A legfrissebb adatok szerint megháromszorozódott, és ezzel szinte 8 százalékra nőtt a legalacsonyabb, első képességszintet teljesítő diákok aránya. Ezen túlmenően ötszörösére, 1 százalékra emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, akik még ezt az abszolút minimumot sem tudják elérni. Eközben a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok létszáma folyamatosan növekszik, az általános iskolai tanulók körében pedig már a fiúk közel 13 százaléka tartozik ebbe a csoportba.