Az álhírek és a valós információk között lényeges eltérések vannak. Az álhírek szándékosan félrevezető vagy hamis tartalmak, amelyek célja gyakran a közvélemény manipulálása, pánik keltése vagy politikai haszonszerzés. Ezek a hírek gyakran szenzációhajhás

Az álhírek lényegében olyan kitalált narratívák, amelyek valóságnak álcázva terjednek. Céljuk gyakran az emberek befolyásolása vagy manipulálása, hiszen a hamis információk terjesztésével sokszor félrevezetnek minket, és torzítják a valóságot.

A félretájékoztatás olyan jelenség, amely során a félrevezető információkat tényként mutatják be, akár szándékos, akár véletlenszerű módon. Ezt a megállapítást az UNICEF fogalmazta meg, és a Hotnews.ro hírportál is hivatkozott rá. Amikor az emberek elhiszik a hamis állításokat, az komoly hatással lehet a gondolkodásukra és a döntéseikre. Ez a jelenség nem csupán a médiába vetett bizalmat ingatja meg, hanem a közvélemény alakulását is befolyásolja, sőt, társadalmi feszültségeket is generálhat. Különösen a választások idején figyelhető meg, hogy az álhírek terjedése és a félretájékoztatás mértéke megnő, mivel sokan próbálnak manipulálni a közvéleménnyel, hogy előnyhöz jussanak egy adott politikai irányzat támogatásával.

Az UNICEF 2024-es kutatása rávilágít, hogy a tinédzserek körében csupán minden harmadik fiatal képes egyértelműen megkülönböztetni az álhíreket a valódi információktól. Azok között a 15-17 évesek között, akik online híreket fogyasztanak, a válaszadók 67%-a úgy véli, hogy ezek a hírek kedvező hatással vannak életükre. Ez a megállapítás az UNICEF ausztráliai jelentéséből származik, és hangsúlyozza a médiatudatosság fontosságát a fiatalok körében.