A társasházak kulcsszereplőkké válhatnak a hazai energiatermelés költséghatékonyabbá tételében.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatunkban, ahol a Portfolio véleménycikkei kapnak helyet. A cikkekben megjelenő nézőpontok a szerzők személyes álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos véleményét. Ha Ön is szeretne hozzászólni a témához, ne habozzon, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt érheti el.

A magyar erőművek és távfűtőművek üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásában az utóbbi évek során folyamatos csökkenést tapasztalhatunk. Ez a kedvező tendencia 2023-ban is megmaradt, sőt, az energiaválság még inkább felerősítette ezt a pozitív irányt. Az éves adatok szerint az ÜHG emisszió 17,5%-kal mérséklődött, mindezt a csökkenő importarány mellett - derül ki Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből.

Ennek egyik oka, hogy a magas energiaárak miatti energiatakarékosság, illetve energiahatékonysági beruházások, az ipar alacsony termelési szintje és az igen enyhe tél miatt az országos áramfogyasztás közel 3%-kal, a hőfogyasztás nagyjából 10%-kal csökkent. A másik ok, hogy az energiatermelés összetétele is jó irányba változott, hiszen a fosszilis alapú áramtermelés 18%-kal csökkent (benne a legszennyezőbb móddal, az erőművi szénfogyasztással), míg a napelemek termelése másfélszeresére nőtt a korábbi éveket messze meghaladó telepítési szintnek köszönhetően. Így az áramfogyasztáson belül a megújulókból termelt energia 15,3%-ról 19,5%-ra emelkedett.

A napelemek robbanásszerű elterjedése - mivel a nagyléptékű energiatárolás még gyerekcipőben jár, és a fogyasztói oldali válaszintézkedések is elmaradnak, a szélenergia termelése pedig alacsony - egyre nagyobb ingadozásokat generál a nem-lakossági áramárban. Az országban már több mint 8000 MW napelem-kapacitás áll rendelkezésre, ami négyszerese a paksi atomerőmű teljesítményének! Ez a hatalmas mennyiség képes arra, hogy a hazai energiafogyasztást túllépje, így a keletkező felesleges energia importálásra kerül, ami időnként a nagykereskedelmi árak negatív értékét eredményezi. Azonban, amikor este megugrik a kereslet, a napelemek nem termelnek, és ennek következtében a nagyfogyasztók áramárai tavaly számos alkalommal európai rekordokat döntöttek. Ebből a lakosság nem tapasztal semmit, mivel a kötött áramárak védelmet nyújtanak számukra. Ráadásul a legújabb napelem-telepítések esetében a bruttó elszámolás érvényesül, ami azt jelenti, hogy a saját napelemünk által betáplált energiáért jóval alacsonyabb árat kapunk, mint amennyiért az áramot megvásároljuk a hálózatról.

Mindezeket a problémákat segít enyhíteni, ha a helyben fogyasztott áramot helyben is termeljük meg,

a termelést és a fogyasztást minél inkább egy időben megvalósítva, egyúttal olcsó és környezetbarát energiával látva el a résztvevőket. Egy lehetőség erre az energiaközösségek létrehozása.

Az energiaközösségek lényege, hogy a résztvevők közösen valósítanak meg egy energiatermelő beruházást, lehetőség szerint megújuló energiára alapozva, majd a megtermelt áramot (a jövőben remélhetőleg hőt is) megosztják egymás között, közös fogyasztásukra fordítják, tárolják vagy akár külső feleknek értékesítik tovább. A közös beruházás miatt kisebb az egy főre jutó költség, illetve kedvezőbb lehet a helyhasználat. A jogi definíciónak megfelelő energiaközösség ennél többet is tud: nonprofit módon, változatos energetikai megoldásokkal szolgálhat a tagjai vagy külső felek számára, irányítása demokratikus, és akár az energiaszegénység megoldását is elősegítheti. Míg a köznyelvben minden energiamegosztáson alapuló megoldást energiaközösségnek neveznek, a két kapcsolódó jogi kategória kizárja a nagyvállalatok részvételét.

Az energiaközösségek Nyugat-Európában bontogatták szárnyaikat, és az uniós jogszabályok jelentős mértékben hozzájárultak e tendencia elterjedéséhez. Magyarországon 2020 óta már két pályázati felhívás is támogatta ezek kialakítását, sőt, a jövőben még több ilyen lehetőség is várható uniós források révén.

A Nemzeti Energia és Klímaterv 2020-as verziója ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ra minden járásban létre kell hozni legalább egy energiaközösséget. Az uniós definíciót már 2021-ben sikerült hazai jogszabályba átültetni, azonban a részletes szabályok kidolgozása, valamint az energiaszolgáltatók belső irányelveinek módosítása azóta is lassú ütemben halad. A kihívások között szerepel az árammegosztás megszervezése a meglévő közcélú áramhálózaton, valamint a kapcsolódó rendszerhasználati díjak megállapítása. További bonyodalmakat okoz a szolgáltatók közreműködésével történő elszámolás és a menetrendezési rendszer kiforratlansága. E jogi akadályok miatt eddig csupán néhány energiaközösség került bejegyzésre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által. Az úttörők között található a Közösségi Energia Szolgáltató, amelynek létrejöttét a Magyar Természetvédők Szövetsége támogatta, valamint a Bábolna Energiaközösség is.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2024 őszén végrehajtott frissítése során a kormányzat jelentős változtatásokat eszközölt: eltávolította a korábban meghatározott 2030-as célokat az energiaközösségek vonatkozásában, és a stratégia már csupán általános keretek között említi a terjesztésük fontosságát. Mivel a közösségi energiatermelési projektek kulcsszerepet játszanak Magyarország energiafüggetlenségének, vagyis a szuverenitásának erősítésében, valamint a megújuló energiaforrások elterjedésében, továbbá hozzájárulnak az áramrendszer stabilitásához és a helyi közösségek megerősítéséhez, a Green Policy Center kiemelten fontosnak tartja, hogy minél több ilyen kezdeményezés valósuljon meg hazánkban. Ennek érdekében elengedhetetlen a kedvező szabályozói keretek kialakítása, amely segítheti a közösségi energiatermelést.

A kormány július közepén egy jelentős lépést tett, amikor társadalmi konzultációt hirdetett meg egy módosító kormányrendelet kapcsán. Ennek célja, hogy a társasházak lakói számára könnyebbé és megvalósíthatóbbá váljon a közös napelem telepítése, valamint az így termelt energia lakások közötti hatékony megosztása. Mivel Magyarországon az erkélynapelemek telepítése még mindig tiltottnak számít, a társasházak lakói számára a közös, nagyobb méretű napelembe való befektetés tűnik a leglogikusabb megoldásnak az áramköltségek csökkentésére. Bár eddig is voltak már példák hasonló projektekre, a törvényi keretek is megalapozták ennek a lehetőségnek a kibővítését.

de a kormányrendeleti szintű részletszabályok kereteinek rendbetétele most teremti meg a társasházi energiaközösségek széleskörű elterjedésének lehetőségét.

A javasolt új szabályozás pontosan körvonalazza, miként kell megállapítani a közös napelem által generált energia alapján az energiaközösség tagjaként részt vevő lakások áramfogyasztásának elszámolását és számlázását. Ezen kívül az is szerepel a szabályozásban, hogy a szolgáltatónak gondoskodnia kell a szükséges okosmérőórák telepítéséről.

A szabályozás összességében kedvező irányba halad, és lehetőséget nyújt egy fontos társadalmi réteg számára az energiaközösségek létrehozására. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ezt követően minél hamarabb újabb szabályozási intézkedések lépjenek életbe, amelyek a társadalom szélesebb spektrumának is megnyitják az utat a hasonló kezdeményezések előtt. Például a szomszédos családi házak, intézmények és kis- illetve középvállalatok közötti árammegosztás feltételeinek tisztázása, ideértve a rendszerhasználati díjak elengedésének lehetőségét, kiemelt jelentőséggel bírna.