Kilenc ország véleménye szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) túllép a határain, amikor a migrációs kérdésekkel foglalkozik.
Az Európa Tanács főtitkára szombati nyilatkozatában határozottan megvédte az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) függetlenségét. A kijelentés arra reagált, hogy kilenc tagállam nyílt levélben kérte a bíróság működésének vizsgálatát, különös figyelmet fordítva arra, miként alkalmazza az EJEB az emberi jogok európai egyezményét - számolt be róla az MTI.
Olaszország, Dánia, Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország csütörtökön közös nyílt levélben fejezte ki azt a kívánságát, hogy elinduljon egy "új és nyitott szellemű eszmecsere". E javaslat célja, hogy megvitassák, miként értelmezi az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogok európai egyezményét bizonyos esetekben, és hogyan reagál a mai világ új kihívásaira.
Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára szombati nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kilenc ország által megfogalmazott "aggályok elsősorban a migrációval kapcsolatos bírósági döntéseket érintenek". Rávilágított, hogy ezek a kérdések rendkívül összetettek, és a demokráciáknak elengedhetetlen, hogy mindig nyitottak maradjanak a gondos és alapos vizsgálatokra, a megfelelő intézményi keretek között.
Berset hangsúlyozta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem egy független külső szervezet, hanem az Európa Tanács jogi ága, amelynek célja az emberi jogok európai egyezményének érvényesítése. Ezt az egyezményt az Európa Tanács 46 tagállama önkéntesen aláírta és ratifikálta.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) létfontosságú szerepet játszik a jogok és értékek védelmében, amelyek iránt a tagállamok elkötelezték magukat. A bíróság függetlensége és pártatlansága elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan tudja ellátni feladatát, és igazságos döntéseket hozhasson.
Berset kifejtette, hogy a vita pozitív dolog, azonban figyelmeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) munkáját ne tegyék politikai eszközzé.
A nyílt levelet aláíró kilenc állam képviselői kifejezték aggodalmukat az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseivel kapcsolatban, amelyek a külföldi bűnelkövetők kitoloncolására vonatkoznak. Véleményük szerint ezek a határozatok "nem a megfelelő embereknek" nyújtanak védelmet, és indokolatlanul korlátozzák az országok jogát arra, hogy meghatározzák, kiket lehet kitoloncolni. A kezdeményezők célja, hogy feltárják, vajon az EJEB bizonyos esetekben túllépte-e az eredetileg szándékolt egyezmény kereteit.
Az Európa Tanács főtitkára a felvetésekre válaszolva kiemelte, hogy "a jelenlegi bonyolult kihívások fényében feladatunk nem az, hogy aláássuk, hanem hogy eltökélten és határozottan védelmezzük az emberi jogok európai egyezményét".
