Felfedésre került, hogy mely gyümölcs válhat a magyar klasszikusok kihívójává - Agrárszektor
Világszerte, így hazánkban is egyre keresettebb termék a mandula. Az egyik legismertebb héjas gyümölcsünk, sokrétű felhasználhatósága, a termesztés gépesíthetősége és a klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállóképessége miatt komoly potenciál rejlik benne. A termesztés hatékonyságának növelésében az információáramlásnak és a tudástranszfernek is jelentős szerepe van - írja a NAK közleményében.
A Mandula szakmai napját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Balaton-felvidéki Mandulatermesztők Egyesülete közösen szervezte meg, hogy népszerűsítse e különleges gyümölcsöt. A mandula, a dió és mogyoró mellett, hazánk egyik legértékesebb héjas gyümölcsének számít. Annak ellenére, hogy tradicionális gyümölcsfajunk, és több hazai nemesített változattal is büszkélkedhetünk, a mandulát jelenleg mindössze 500 hektáron termesztik az országban, ebből 136 hektár a festői Balatonfelvidéken található. Az éves termés mennyisége megközelítőleg 350 tonnára rúg. Bár kis kultúraként tartják számon, a mandula sokoldalú felhasználhatósága és a termesztés gépesíthetősége révén jelentős potenciált rejt magában, amelyet érdemes felfedezni és kihasználni.
Az információáramlás és a tudástranszfer jelentősen segíti a termesztés hatékonyságát, ami mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett. A Balatonalakiban megrendezett konferencián Hrotkó Károly professzor előadásában számos technológiai lehetőséggel, Pénzes Béla professzor előadásában a legjelentősebb növényvédelmi kihívásokkal ismerkedhettek meg a résztvevők. Továbbá a termelői tapasztalatok átadására is lehetőség nyílt Simon Hinterplattner osztrák és Wertán Zsolt helyi mandulatermelő előadásai során, valamint Balatonakali község önkormányzat- és Nagyházi Szilvia ültetvényének bejárásakor.
A mandula termesztése számos szempontból hasonlít a kajszi termesztéséhez, de egy sor előnnyel rendelkezik, amelyek hosszabb távú fenntarthatóságot biztosítanak. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a gyümölcsfaj képes alkalmazkodni a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, még öntözés nélkül is. Bár az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfajta, a téli fagyokkal szembeni ellenállósága révén kevésbé érzékeny a zord időjárásra. A mandulatermesztés sikeressége nagymértékben függ a megfelelő termőterület kiválasztásától, valamint a modern technológiai megoldások alkalmazásától. Európában a hagyományos termesztési módszerek mellett egyre inkább teret nyernek a korszerű, intenzív ültetvények, amelyek jelentős mértékben csökkentik a szükséges kézimunkaerőt. Az úgynevezett síkfalmetszés és tetejezés technikái lehetővé teszik, hogy sövényszerű ültetvényszerkezeteket alakítsanak ki, miközben a lombfal magasságát és szélességét a betakarítógépek igényei alapján optimalizálják. Ez a megközelítés nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a termelés fenntarthatóságát is elősegíti.
A termesztési módhoz igazodó alany választása döntő fontosságú. Számos külföldi, mint például olasz vagy francia fajta áll rendelkezésre, de számos jó tulajdonsággal rendelkező hazai alanyt is nemesítettek. A fajtaválasztás során csak alapos fajtavizsgálaton átesett fajtát szabad üzemi termesztésbe állítani, melynek termesztéstechnológiai sajátosságai is kidogozottak, egészen a végtermék, vagyis a gyümölcs feldolgozhatóságáig. A termesztés sikerességét a kórokozók elleni hatékony védekezés is meghatározza. A legtöbb problémát a moníliás-, (sztigminás) betegség és a fomopsziszos vesszőelhalás jelenti - áll a sajtóanyagban.
