Feltárult, hogy vajon hatékonyan működnek-e az árrésstopok.

Az elmúlt hónapok során heves diskurzus zajlott arról, vajon a kormány által bevezetett árstopok képesek-e hatékonyan fékezni az inflációt. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése alapján a 2023-ban életbe lépett árkorlátozó intézkedések éves szinten 0,8 százalékponttal csökkenthetik a 2025-ös áremelkedés ütemét. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ennek a döntésnek a következményeit jövőre érezhetjük majd.

A hatás oroszlán része, 0,5 százalékpont az élelmiszerek árrésének korlátozásából fakad. A háztartási cikkek, a banki és a telekommunikációs szolgáltatások árának korlátozásai 0,1-0,1 százalékpontot jelenthetnek.

Milyen típusú árkorlátozó intézkedések léteznek?

A kormány március közepén bejelentette, hogy 30 alapvető élelmiszer kereskedelmi árrése nem lépheti túl a 10%-ot. Eredetileg a március 17. és május 31. közötti időszakra vonatkozott ez a szabályozás, azonban később a határidőt augusztus 31-ig meghosszabbították.

2. Továbbá, bevezetésre került a háztartási termékek árrésének korlátozása, amely várhatóan május 19-től kezdődően egészen a nyár végéig érvényben marad. Ez a szabályozás kifejezetten a drogériákra vonatkozik, érintve olyan termékeket, mint a mosogatószer, takarítószerek és dezodorok.

3. Továbbá, a bankok és a telekommunikációs cégek "önkéntes árkorlátozásokat" vezettek be. A pénzintézetek elkötelezték magukat a lakossági banki költségek mérséklése mellett, míg a Telekom, a Yettel és a One a korábban tervezett díjemeléseiket körülbelül 2026 közepéig elhalasztották.

Az intézkedések várhatóan a nyári hónapokban éreztetik majd leginkább a hatásukat, az önkéntes és hatósági árstopok ebben az időszakban nagyjából 1,6 százalékponttal mérséklik az inflációt.

A fent említett előrejelzések figyelmen kívül hagyják, hogy a boltok és szolgáltatók a korlátozásokon kívül eső termékek áremelésével is próbálhatják kompenzálni a szabályozások következtében bekövetkező bevételkieséseket. A lenti diagram világosan szemlélteti, hogy ez a jelenség, amelyet keresztárazásnak nevezünk, eddig még nem volt tapasztalható az élelmiszerek piacán.

Az árrésstop fenntartásának időtartama közvetlen hatással van a szupermarketek árazási stratégiáira. Minél tovább húzódik ez az intézkedés, annál valószínűbb, hogy a kereskedők a 30 "alapvető élelmiszeren" kívüli termékek árait kezdenek emelni. Ennek következtében a jövőbeli hosszabbítások hatékonysága csökkenni fog, és a drágulás ütemének mérséklése egyre nehezebb feladattá válik. A jelentés hangsúlyozza, hogy...

Az élelmiszer-árréskorlátozás érvényességét május végéről augusztus végéig meghosszabbították, ami várhatóan 0,2 százalékpontnyi technikai inflációcsökkentő hatást gyakorol a 2025-ös átlagos áremelkedésre. Ugyanakkor a hosszabbítás magában hordozza annak kockázatát, hogy a kereskedők, akik negyedévente 50-60 milliárd forintnyi ágazati veszteséget szenvednek el, ezt a terhet részben áthárítják a vásárlókra. Ez pedig csökkentheti az intézkedés által elérhető dezinflációs hatást.

Minden bizonnyal hosszabbításokra lehet készülni, ahogyan azt már májusban említettük. Az akkor megkérdezett szakértők többsége úgy véli, hogy ezek az intézkedések egészen a választások időpontjáig velünk fognak maradni.

Az élelmiszerek árrésstopjának másik következménye, hogy az érintett cikkek esetében gyakorlatilag eltűntek az akciók. Nem túl meglepő, hogy a kereskedők nem akarnak további engedményeket adni azon áruik árából, amiket már amúgy is kötelezően alacsony árrés mellett kell a polcokra helyezniük.

A háztartási cikkek árrésstopja a drogériákban a bevezetés utáni héten átlagosan 23,1%-os árcsökkenést eredményezett az azt megelőző időszakhoz viszonyítva. Ezzel szemben a piperecikkeket forgalmazó egyéb üzletekben eddig nem tapasztalható jelentős árcsökkenés, mivel ezek a boltok nem tartoznak a szabályozás hatálya alá.

Az MNB számításai szerint a lakásbiztosítások és a 25 gyógyszer árkorlátozásai nem fogják számottevő mértékben befolyásolni az idei inflációt.

Ugyan idén alacsonyabb lehet az áremelkedések üteme a rendeleteknek és az "önkéntes" vállalásoknak köszönhetően, ezek kivezetésekor elkerülhetetlenül magasabb árcédulákkal szembesülhetünk majd. Mivel az árak emelkedését mindig egy adott időszakhoz viszonyítva lehet értelmezni, ezért a most mesterségesen lejjebb vitt árak már csak a bázishatás miatt is magasabb inflációs mutatót fognak eredményezni jövőre.

Az intézkedések így várhatóan inkább csak a drágulás időpontját halasztják el nagyjából jövő április utánra.