**Etikus Influenszerek Kézikönyve: Útmutató a Felelős Online Jelenléthez** **Bevezetés** Az influenszerek világa folyamatosan fejlődik, és a közönség egyre inkább elvárja, hogy a tartalomkészítők ne csak szórakoztassák őket, hanem értéket is közvetítsen

Az influenszer-lét korántsem a könnyű siker útja, ugyanis a figyelem középpontjában állni nagy felelősséggel jár - mutat rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kiadványa.

Az "Influenszerek jogi kézikönyve" című könyvet Koltay András, az NMHH elnöke, és Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese állította össze.

A mű különböző gazdasági, szerzői jogi és médiajogi aspektusokat is érint, így kiváló útmutató lehet azok számára, akik az ismertségüket szeretnék pénzügyi előnyökké alakítani. Ez a hiánypótló kötet október 15-én, szerdán került bemutatásra a GVH budapesti központjában.

Egyre több fiatal álmodik arról, hogy influenszerként építi fel a jövőjét, és ez a tendencia jól tükröződik abban is, hogy a kommunikáció- és médiatudományi területekre jelentkezők egy része kifejezetten az online tartalomgyártást tekinti a szakmai előrelépés lehetőségének. Az influenszerek a mai világ márkanagyköveteiként funkcionálnak, akik képesek formálni a tömegek vásárlási döntéseit. Ahhoz, hogy valaki influenszerré váljon, nem szükséges különleges végzettség, sőt, sokan megkérdőjelezik, hogy ez a tevékenység valóban szakmának számít-e a hagyományos értelemben. Ugyanakkor a követők aktiválása és a véleményvezér szerep betöltése bizonyos szintű felkészültséget és tudatosságot igényel.

Éppen ezért hiánypótló az NMHH Médiatudományi Intézete gondozásában, a Médiatudományi Könyvtár sorozat részeként megjelent "Influenszerek jogi kézikönyve" című kötet, amelyet szerkesztőként Tóth András, a GVH elnökhelyettese és a hatóság Versenytanácsának elnöke, valamint Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke jegyez.

Ez a kiadvány arra szeretné irányítani a figyelmet, hogy a közismertségre épülő marketing mögött komoly felelősség rejlik. Az influenszerek a követőik bizalmát felhasználva alakítják ki saját brandjüket, ám ebben a folyamatban számos kihívással, nehézséggel és kockázattal találkozhatnak. Fontos megjegyezni, hogy nem csupán ők, hanem a reklámiparban velük együttműködő partnerek is érintettek ebben a komplex helyzetben.

Az influenszerek tevékenysége körüli kérdések szinte végtelen számú vitát generálnak: Mennyire felelős az influenszer a közzétett tartalomért, és milyen szerepet játszik ebben a platform, ahol a tartalom megjelenik? Hol a határ egy együttműködés keretein belül, és mi az, ami már nem fér bele? Ki számít niche influenszernek, és mit jelent valójában a kidfluenszerek jelensége, főleg figyelembe véve a gyermekmunka tilalmát? Hogyan kellene kommunikálnia annak, akinek fiatal követői is akadnak? Befolyásolja-e a követők száma az influenszer felelősségét, és milyen módon lehet etikusan reklámozni saját termékeket?

A kiadvány amellett, hogy választ ad a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, izgalmas gyakorlati példákkal is segíti az olvasók tájékozódását. A kötet egy egész fejezetet szentel a gyermekvédelem szempontjainak, az Európai Unió szabályozásán kívül az egyes közösségimédia-platformok gyakorlatát is figyelembe véve.

A könyv bemutatóján Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, hogy az influenszer-marketing túllép a puszta gazdasági tevékenységen, hiszen alapvetően bizalmi kapcsolatot teremt az alkotók és a fogyasztók között. "Ezért közös érdekünk, hogy ez a viszony átlátható, tisztességes és felelősségteljes legyen" – tette hozzá. A GVH elnöke emlékeztetett arra, hogy a nemzeti versenyhatóság 2024-es felmérése alapján a hazai influenszerek csupán 20 százaléka tartja be következetesen a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat. Rigó Csaba Balázs kiemelte: "A jogszerűség nem csupán választási lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétele a piaci jelenlétnek."

Koltay András a rendezvényen úgy fogalmazott: "az influenszerek egyértelműen közéleti szereplők, hiszen emberek tömegeire tudnak hatással lenni akár közhatalmi, akár egyéb, társadalmilag fontos ügyeket érintő kérdésekben." Az NMHH elnöke rámutatott, hogy ezen online szereplők kritizálhatósága ma még nyitott kérdés, hiszen a hazai joggyakorlat eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy az influenszerek ebben a tekintetben inkább a politikusokkal vagy a hétköznapi emberekkel esnek-e egy kategóriába. Koltay András hangsúlyozta: "számos előnnyel jár, ha valaki a széles körű nyilvánossághoz fér hozzá, de ezeket senki nem használhatja ki úgy, hogy közben a közszereplőket sújtó hátrányos következmények alól magánszemélyként vonja ki magát."

A könyvbemutatóval egybekötött konferencián a köszöntőbeszédek és a szakmai előadások után panelbeszélgetés zajlott az influenszer kommunikáció etikai és jogi aspektusairól. E rendezvényen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói vettek részt, hogy megosszák tudományos és szakmai tapasztalataikat a témában.

Az NMHH kiemelt célja, hogy széleskörű tudományos együttműködésekkel elősegítse a médiapiac átláthatóságát, továbbá megbízható és aktuális szakmai elemzésekkel támogassa a nemzeti és közösségi jogalkotók, valamint jogalkalmazók tevékenységét. Ezen célkitűzések mentén készült el a GVH szakmai közreműködésével megalkotott kiadvány, amely az influenszermarketing különböző jogi aspektusait – így a szerzői jogot, versenyjogot, védjegyjogot és adózást – részletesen bemutatja. Ez a mű nem csupán hasznos olvasmány szakjogászok és kommunikációs szakemberek számára, hanem mindazoknak is, akik a közösségi média világában szeretnének karriert építeni. A jelenkor lehetősége pedig éppen abban rejlik, hogy bárki válhat influenszerré.