A középkorú magyar lakosság körében kétszámjegyű inflációs rátára számítanak a gazdasági helyzet alakulása miatt.

Csatlakozz az Online Klasszis Klubhoz, ahol élőben találkozhatsz Oszkó Péterrel! Fedezd fel a tudás világát, és tapasztald meg a közvetlen interakciót egy igazi szakértővel! Ne hagyd ki ezt a különleges lehetőséget!

Csatlakozzon hozzánk, és ne habozzon kérdezni a korábbi pénzügyminisztertől!

Idén februárban a középkorúak körében tapasztalt inflációs érzékelés átlagosan 22 százalékra rúgott, ami jelentősen eltér a hivatalos, 5,6 százalékos áremelkedési mutatótól. A 2023-as évhez viszonyítva 2024-ben érezhetően csökkent az inflációs érzékelés, azonban 2024-ről 2025-re nézve a vélemények gyakorlatilag stagnáltak. Ezt az eredményt a K&H biztos jövő felmérése tette közzé, amely azt is elemezte, hogy a 30 és 59 év közötti korosztály tagjai szerint mekkora a tényleges infláció, vagyis milyen mértékű drágulást tapasztaltak vásárlásaik során.

Míg az előző év elején a válaszadók ötöde a 15-19 százalékos inflációt tartotta a legvalószínűbbnek, mostanra, ha csak egy hajszálnyival is, de a 5-10 százalékos intervallum került a középpontba, amelyet a megkérdezettek 18 százaléka jelölt meg. Ezt követi a 20-24 százalékos áremelkedés, amelyet a válaszadók 17 százaléka tapasztalt, míg a 15-19 százalékos drágulást az idei év elején 16 százaléknyian említették.

Az átlagos 22 százalékhoz képest a nők 15 százaléka érzékelt 40 százalék feletti inflációt, míg ez a férfiaknál csak 6 százalékot tett ki. Ez az átlagos érzékelt infláció átlagértékében is megmutatkozott: a nők 23 százalékával szemben a férfiak csak 20 százalékos inflációt érzékeltek. A budapesti 18 százalékos átlagérték is alacsonyabb a más településeken mért 22-23 százalékhoz képest, ami a magasabb jövedelemmel is magyarázható. Fontos tényező, hogy a felmérés az év első másfél hónapjára jellemző árak alapján készült, az infláció csökkentését célzó kormányzati lépések csak később, márciusban léptek életbe.