Mennyire képes az Európai Unió arra, hogy a tagállamaiba csábítsa a tudósokat?
Európa több mint kétmillió kutatónak ad otthont, és az unió még többet szeretne magához vonzani, különösen azok után, hogy az amerikai kormány korlátozásokat vezetett be a tudományos közösséggel szemben. Elég lesz-e a "Válaszd Európát" kezdeményezés ahhoz, hogy az EU világelső legyen a tudományban?
Az Európai Bizottság ebben a hónapban bejelentette, hogy egy 500 millió eurós új támogatási csomagot tervez a 2025-2027-es időszakra. E támogatás egy jelentős részét kifejezetten ipari kutatási projektek finanszírozására kívánják fordítani.
Ursula von der Leyen elnök a párizsi Sorbonne Egyetemen elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak határozottan ki kell állnia a tudományos vívmányok mellett. Kiemelte, hogy a tudomány a gazdasági növekedés és a fejlődés hajtóereje, ám a jelenlegi globális helyzetben ennek fontosságát sokan megkérdőjelezik.
Az amerikai kormány költségvetési megszorításai új lehetőségeket teremtenek, amelyek révén Európa vonzóbb célponttá válhat a tehetséges szakemberek számára. Ezt a tendenciát Ekaterina Zaharieva, az EU-Bizottság startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosa is megerősítette, kiemelve, hogy a kontinens képes lehet kihasználni ezt az alkalmat.
"Európában mi ezt másképp csináljuk. Nem mondjuk meg a kutatóknak, mit és hogyan kutassanak. Tiszteletben tartjuk a kutatás szabadságát, és szívesen látjuk őket Európában" - mondta Zaharieva az Euronewsnak.
Az Európai Kutatási Térségre vonatkozó új törvény a tudományos kutatás szabadságát hivatott törvénybe iktatni.
Amandine Hess, az Euronews tudósítója, rámutat arra, hogy Németországban az akadémiai és kutatási szabadságot alapvető jogokként ismerik el, és ezek már a német alkotmányban is rögzítésre kerültek.
Egy új, hét évre szóló támogatás hosszú távú karrierlehetőséget biztosít a kutatóknak, és az Európába költöző kutatók ezen felül egy extra juttatást is kapnak (az összeget idén megduplázzák).
A tudósok számára a támogatások igénylésekor felmerülő bürokratikus nehézségek és a költségvetési korlátokkal küzdő intézmények gondjai világosan jelzik, hogy az Európai Unió még messze van attól, hogy eleget tegyen ígéreteinek.
"Nagy hangsúlyt fektetünk a bürokrácia és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentésére, és arra, hogy a programot a kisebb kutatási szervezetek és kisebb vállalatok számára hozzáférhetőbbé tegyük, így a pályázók időt és pénzt takaríthatnak meg" - mondta az európai biztos, utalva a Horizont Európa programra, amely az EU fő kutatási és innovációs finanszírozási programja.
Az EU hétéves költségvetésén belül a Horizont Európa programra összesen 93 milliárd euró kerül elkülönítésre. A tagállamok felelőssége a nemzeti beruházások lebonyolítása, és ezen a téren jelentős különbségek figyelhetők meg: míg Belgium a bruttó hazai termékének 3,4%-át irányozza elő erre a célra, Románia mindössze 0,4%-ot szán a programra.
Az Európai Unió kutatásra fordított kiadása a GDP 2,2%-át teszi ki, miközben a Bizottság célkitűzése 2030-ra 3%-ra emelni ezt az arányt. Ez a cél azonban még így is elmarad más fejlett területekhez képest: az Egyesült Államokban a kutatási ráta 3,5%, míg Japánban 3,3%-ot ér el.
A kutatók aggodalommal figyelik, hogy a következő költségvetési keretben esetleg nem áll majd rendelkezésre elegendő forrás a tudományos munkák támogatására.
Zaharieva kifejtette, hogy "a közpénz mindig is korlátozott mértékű marad. Éppen ezért a Bizottság azon fáradozik, hogy miként vonhatnánk be nagyobb mértékben a magánszektort a kutatási innováció előmozdításába."
"Ahol viszont le vagyunk maradva, az ennek a tudásnak a piaci hasznosítása, ami a Versenyképességi Alap célja. A kutatási keretrendszer szerepel a szerződéseinkben, de versenyképességgel való összekapcsolás elengedhetetlen a megvalósításhoz" - állítja.
