"Újra kinyújtjuk karjainkat Budapest irányába" - üzeni az új nép.

Kik a kedden felállt új német kormány kulcsemberei? A főbb szereplők alapján az körvonalazódik, hogy az új kabinet unió- és Ukrajna-párti lesz, a nagyvállalatokkal jó kapcsolatokat ápol majd, a migrációval kapcsolatban keményebben lép fel, továbbá elég kritikus lesz Orbán Viktorral szemben.
Németország történetében először fordult elő, hogy a Bundestag első körben nem támogatta a leendő kormánykoalíció kancellárjelöltjét, Friedrich Merzet. A keddi események váratlan káosza után azonban a második körben végül sikerült megválasztani a kereszténydemokrata politikust. Ez a kezdet korántsem tűnik ideálisnak, hiszen éppen a mögötte álló pártok képviselői közül többen is ellenálltak a CDU elnökének.
De kik azok, akikre Merz támaszkodik - legalábbis muszáj, hogy bízzon bennük? Kik alkotják a csapatát, és mely miniszterek formálják a német politikát a következő négy évben? Ráadásul, hogyan befolyásolják ők az Európai Unió ügyeit, és milyen hatással lesznek a német gazdaságra, amely jelentős mértékben kihat Magyarországra is?
Miután kedden Merz átvette a kancellári posztot, sor került minisztereinek beiktatására is, akik két és fél politikai pártból származnak:
Angela Merkel 16 éves kormányzásából is ez a szövetség adta a parlamenti többséget 12 éven át, akkor még nagykoalíciónak nevezték az összeállásukat, mivel a két legnagyobb pártról volt szó. Ma már a szocdemek meggyengülése miatt pontosabb a pártok színei alapján fekete-piros koalíciónak nevezni ezt a formációt. A CDU/CSU tíz, az SPD hét minisztert ad az új kormányban.
Friedrich Merzről korábban már készítettünk egy részletes portrét, amelyben Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke is fontos szerepet játszott. Merz, aki 69 évesen érte el pályafutása csúcsát, hosszú és kanyargós úton jutott el idáig, hiszen már fiatal korában is politikai ambíciókat táplált. 17 évesen csatlakozott a CDU-hoz, majd 34 éves korában az Európai Parlament tagja lett, ezt követően pedig a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában folytatta karrierjét. Tehetsége korán megmutatkozott, hiszen már a párt frakcióvezetőjeként is megállta a helyét. Azonban a 2000-es évek elején Merkellel való rivalizálása miatt úgy döntött, hogy távozik a politikai színtérről, egészen addig, amíg Merkel be nem jelentette visszavonulását. Ekkor Merz nem azonnal ugrott a párt élére, hanem a harmadik "Merkel-utód" lett, ami új lehetőségeket nyitott meg számára a kancellárjelöltség felé.
Amíg Merkel irányította Németországot, Merz a magánszektorban tevékenykedett, ahol figyelemre méltó jogi és lobbista pályafutást épített ki különböző nagyvállalatoknál.
Az új kancellár ambiciózus tervei között kiemelt helyet foglal el a német gazdaság újjáépítése, valamint az Európai Unió megerősítése, amelynek során a vezetői szerep visszaszerzése is a célja. Emellett hangsúlyosan fellép a migrációval kapcsolatos kihívások ellen. Politikai megközelítése konzervatívabb, mint elődje, Angela Merkelé, és üzleti háttérrel rendelkezve pragmatikus szemléletmódot képvisel.