Újabb jogi eljárás vette kezdetét Magyarország ellen, amely a kötelezettségszegésre vonatkozik.
Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a közbeszerzésekre vonatkozó hazai szabályozás nem összhangban áll az uniós jogi előírásokkal - tájékoztatta szerdán a közvéleményt az EU végrehajtó szerve.
A magyar törvény, mely az állami építési beruházások szabályait hivatott meghatározni, arra kötelezi az ajánlatkérőket, hogy minden olyan közbeszerzésnél, amely a törvény hatálya alá tartozik, kizárólag egy specifikus eljárástípust, a tárgyalásos eljárást alkalmazzanak. A Bizottság álláspontja szerint ez a rendelkezés korlátozza az ajánlatkérő szerveket abban a jogukban, hogy az uniós közbeszerzési szabályok keretein belül szabadon választhassanak a különböző közbeszerzési módszerek közül.
Arról is döntött az Európai Bizottság, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország és hat másik tagállam ellen, a nemteljesítő hitelekről szóló uniós irányelv átültetésének elmulasztása miatt. Az irányelv célja, hogy a hitelfelvásárlók és hitelgondozók engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó szabályok megállapításával előmozdítsa a nemteljesítő hitelek jól működő másodlagos piacának kialakítását, és harmonizált kritériumok alapján lehetővé tegye a hitelgondozók számára a nemteljesítő hitelek határokon átnyúló forgalmazását. A tagállamoknak 2023. december 29-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe az irányelvet.
Ezen kívül a Bizottság arra kérte Magyarországot és Lengyelországot, hogy a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós szabályozásokat maradéktalanul ültessék át saját jogrendjükbe. Az erre vonatkozó jogszabály nemzeti szintű implementálásának határideje 2020. december 31-én lejárt.
A közlemény kitér arra, hogy a különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és vállalkozások érdekében teljes mértékben, megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal, ha ez nem sikerül, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat - írják.
