Újabb kiemelkedő csúcsértekezlet zajlik Párizsban, ezúttal román képviselettel.

Emmanuel Macron francia államfő szerdára egy újabb csúcsértekezletet hívott össze, amelynek középpontjában az ukrajnai konfliktus és az európai biztonsági helyzet áll. A találkozóra meghívást kaptak Kanada, valamint más európai országok is, amelyek nem voltak jelen a héten Párizsban megrendezett rendkívüli csúcstalálkozón.

A második tanácskozásra Norvégia, Kanada, Litvánia, Észtország, Lettország, Csehország, Finnország, Görögország, Svédország és Belgium és Románia kapott meghívást - erősítette meg két diplomáciai forrás a Reuters brit hírügynökségnek. Néhány ország videokonferencia keretében csatlakozott a megbeszéléshez.

Romániát Ilie Bolojan ügyvivő államfő képviselte a tanácskozáson. A híradó.hu portál felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországot ezen a második csúcsértekezleten sem hívták meg.

Szerdán, a dél óra körüli időszakban, az Agerpres hírügynökség közleménye nyomán értesültünk arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfő reggel útnak indult Párizsba. A célja, hogy részt vegyen az Elysée-palotában megrendezésre kerülő fontos tanácskozáson. A hírek szerint az államfő egy menetrend szerinti járaton utazott a francia fővárosba, ahol az európai ügyekben jártas tanácsadója, Luminița Odobescu is vele tartott.

A francia elnöki hivatal bejelentette, hogy Emmanuel Macron szerdán találkozik Ilie Bolojannal, mielőtt más vezetőkkel egyeztetne. A Digi 24 hírportál tájékoztatása szerint az ügyvivő államfő a bukaresti Henri Coandă repülőtérről indult útnak: a Tarom légitársaság gépe 08:40-kor emelkedett a levegőbe, és helyi idő szerint 09:28-kor érkezett meg Párizsba.

Ahogyan korábban már említettük, Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére február 17-én, hétfőn Párizsban ültek össze Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az Európai Unió és a NATO képviselői, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. Az uniós tisztségviselők tájékoztatása szerint több ország is kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy csupán néhány állam vezetője kapott meghívást a tanácskozásra.

A hétfői találkozó fő célja az volt, hogy feltérképezzék, milyen formában valósulhatnak meg Ukrajna biztonsági garanciái, és hogyan tudná Európa felgyorsítani védelmi kiadásainak növelését. Emellett arról is szó esett, miként lehetne gyorsabb lépéseket tenni a helyzet kezelésében, miközben az amerikai kormány fokozza diplomáciai erőfeszítéseit az Ukrajna és Oroszország között három éve húzódó konfliktus lezárására. A február 17-i csúcstalálkozón az európai vezetők kifejezték elkötelezettségüket, hogy biztonsági garanciákat kínálnak Ukrajnának. Keir Starmer brit miniszterelnök azonban figyelmeztetett arra, hogy mindehhez elengedhetetlen az Egyesült Államok támogatása.

A román külügyminisztérium közleményében leszögezte, a hétfői megbeszélésen az úgynevezett Weimar plusz csoport országai vettek részt, és Romániát az Európa Unió (EU) Tanácsának soros elnökségét ellátó Lengyelország képviselte. Azt is hangsúlyozták, hogy újabb egyeztetésre kerül sor a háborús helyzet kapcsán, amelyre Romániát is meghívták.

Ukrajna európai szomszédai közül Romániának van a leghosszabb szárazföldi határa a háborúban álló országgal, másrészt a kezdetektől fogva következetesen többdimenziós - humanitárius, gazdasági és katonai támogatást nyújtott a szomszédos országának - mutatott rá közleményében a külügy. Mint kiemelik, Románia közvetlenül érdekelt abban, hogy az Orosz Föderáció brutális és törvénytelen agressziós háborújára válaszul továbbra is kollektív európai, illetve euroatlanti támogatást nyújtson Ukrajnának - ezt az Emmanuel Macron államfőnek, és a hétfői találkozó résztvevőinek eljuttatott diplomáciai demarsok útján világossá tette.

A találkozón Románia képviseletét a soros EU-elnökséget betöltő Lengyelország biztosította, ami különösen fontos szerepet játszott az esemény lebonyolításában. "Romániát részletesen tájékoztatták a megbeszélés során elhangzottakról. A jövőben további egyeztetések várhatóak, ahol Románia is aktívan részt fog venni" – olvasható az értesülésekben.

Emmanuel Macron államfő a Le Parisien című napilap honlapján kedd este megjelent interjújában kijelentette: Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába. A Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák megoldásai között szerepelne ugyanakkor - a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként - szakértők vagy akár csapatok küldése korlátozott számban, minden konfliktusövezeten kívülre, hogy támogassák az ukránokat, és szolidaritást tanúsítsanak.

A francia elnök felvetette annak lehetőségét, hogy a tárgyalások keretében az ENSZ mandátuma alatt békefenntartó műveletek indításáról döntsön a nemzetközi közösség, amely a frontvonal mentén valósulhatna meg. Emlékeztetett arra is, hogy egy másik alternatíva Ukrajna NATO-tagsága lenne, ám ezt Oroszország éppen hogy elutasítja, Donald Trump amerikai elnök pedig már a tárgyalások előtt világossá tette, hogy nem támogatja ezt az elképzelést. A francia elnök véleménye szerint Trump "újraéleszthet egy hasznos párbeszédet" Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország komoly egzisztenciális fenyegetést jelent az európai országokra, figyelembe véve a különböző területeken végzett tevékenységeit. Példaként említette az orosz lépéseket a lengyel határon, a kibertámadásokat, amelyek minden európai országot érintenek, az információs és választási folyamatok manipulálását, mint például Romániában, valamint a nukleáris doktrínájával kapcsolatos egyértelmű fenyegetéseket.

Miközben az orosz és amerikai vezetők Rijádban megállapodtak a tárgyalók kinevezéséről az ukrajnai konfliktus kapcsán, a francia elnök telefonon beszélgetett Donald Trumppal. A francia államfő hangsúlyozta, hogy emlékeztette az amerikai elnököt arra, hogy "mindenkinek az a legnagyobb félelme, hogy egy csupán ideiglenes tűzszünet nem jelent megoldást a kialakult helyzetre." "A közelmúlt történelme azt mutatja, hogy Oroszország nem tartja tiszteletben a tűzszüneteket" - tette hozzá. Kiemelte, hogy tartós békéről valódi párbeszéd nem folytatható Ukrajna részvétele nélkül.

Szerinte az európai szövetségeseknek elengedhetetlen, hogy aktívan képviseljék érdekeiket, és javaslatokat tegyenek arra vonatkozóan, milyen "biztonsági garanciákat" tudnak biztosítani Ukrajna védelme érdekében.