Újabb bányaterületek szenvedtek beomlást, és ismét sós víz áramlott a Korond-patakba. | Demokrata

Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása alapján a román kormány területi megbízottja a helyszínen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a helyzet kezelésére nagy teljesítményű szivattyúk alkalmazásával igyekeznek megoldást találni. Emellett arról is beszámolt, hogy a csütörtök hajnali kisebb beomlások nem jelentenek újabb fenyegetést a lakosság számára, viszont a korábban bevezetett óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak.
Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a Korond-patak elterelésének projektje a tervezett ütemezésnek megfelelően halad előre.
Bogdan Stetco gazdasági államtitkár örömmel tájékoztatta a közvéleményt, hogy a turizmus területén működő helyi vállalkozások számára június 30-tól lehetőség nyílik a román kormány által kínált támogatási kérelmek benyújtására.
Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója elmondta: a Korond-patak vízének reggel megemelkedett sókoncentrációja csökkenőben van.
Tájékoztatása szerint az első sós árhullám elérte a Marost Soborsinnál (Savarsin) és a Hidroelectrica vállalat vízerőműveiből kibocsátott édesvízzel hígítják, hogy a nagy sókoncentráció ne jusson túl az országhatáron. Közölte, hogy az éppen aktuális helyzetről naponta kétszer magyarországi kollégáikat is tájékoztatják.
Emellett említést nyert, hogy csütörtökön megkísérlik üzembe helyezni a dicsőszentmártoni víztisztító állomást. Ezzel a lépéssel céljuk az, hogy a Kis-Küküllő mentén található, sószennyezés következtében vízhiányos települések számára legalább a háztartási vízellátást biztosítsák.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a Kis-Küküllőn nem csupán a halak pusztulása figyelhető meg, hanem a hódok populációja is érintett. A környezetvédelmi szakértők megállapították, hogy a folyóban egyetlen élő hal sem található, és bár a víz felszínén nem bukkannak fel haltetemek, a meder alján, az iszapban sok elpusztult példány rejtőzik. A növényzet esetében ugyan nem mutatkoznak közvetlen jelei a sószennyezésnek, azonban a tartós szennyezés hosszú távon ezt is veszélyeztetheti - olvasható a közleményben. Emellett naponta érkeznek bejelentések az elhullott hódokról is, ami tovább fokozza a környezeti aggodalmakat.
Az élővilág természetes újjáéledésének lehetőségei a mellékpatakokban rejlenek, ám Erdőszentgyörgy térségében sajnos ezek száma csekély, és nyáron a vízhozamuk is jelentősen lecsökken. A vízügyi igazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, naponta kétszer gyűjt vízmintákat a folyó négy különböző szakaszáról, hogy pontos képet kapjon a vízminőségről és az ökoszisztéma állapotáról.
Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva környékén folyamatosan zajlik a vízosztás, összesen 73 helyszínen, a tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek közreműködésével. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter víz került kiosztásra, ebből 581 ezer liter minősített ivóvíz volt.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.